Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

„LEGYEN IRGALMAS, FÉNYKÉPÉSZ ÚR” - MÉLIUSZ JÓZSEF SOBRI JÓSKA kihívó képe egy ócska fotográfián

Közben elmaradtak evek-eletek? Sose halunk meg. Nem az ünnepléstől él az ember. Az író sem. Már aki íróember. S hogy ezt se feledjem. Rám hagyta Gaál, Korvin és c közképünkön nem láthatók is: köszöntselek fel mindnyájunk nevében. Nemrég kiabáltunk át egymásnak a kerítésen. Amikor egyik lábam itt s a másik ott. A halottak birodalmában. Tamási bedugta hegyes Kassák-kalapját a sövénykapu résén. Odakívülről mondta fémes-magas hangján: Ha nincsen pezsgő, az se baj! Feketekávé legyen. Egyedem, begyedem, tengertánc. Sobri Jóska mit kívánsz? Nem kívánok egyebet... Ugye, jól hallom? Szeretetet. Meghiszem azt. Még mit nem? A haramiának? Sobri Jóskának tán? Férfimulatság volt életünk? Jól mulattunk. Majd a pokolban még duhajabban. Sobri Jóska azon az ócska fotográfián! A nemjóját! A keserves mindenségit! A keserves mindenségit! A keserves mindenségit! A keserves mindenségit! A végtelenségig... Méliusz József: Kávéház nélkül. Kriterion, Bukarest, 1977.