Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

A MEGÁLLÍTOTT PILLANAT - KREILISHEIM GYÖRGY 1OO éves a fényképezés

badította meg. A lemezeket ezentúl gyárilag készítették, és hónapokig használhatók maradtak. 1884-ben Eastman, a Kodak gyár megalapítója, feltalálja a celluloid filmet, ami ismét hatalmas fordulatot jelent a fényképezés fejlődésében. A celluloid film lehetővé teszi a sorozatos felvételeket és így a mozgófénykép kifejlődését. De ugyanakkor a film révén válik lehetővé a gépek méretének tetszés szerinti csökkentése is. A századfordulón a Kodak gyár piacra hozza az első kézi gépet. Jelszavuk: „Ön csak nyomja meg a gombot, a többi a mi dolgunk." Az új amatőrök tízezrei már nem tartoznak a legfelső szellemi elithez, de azért legnagyobbrészt művelt emberek. Felvételeiket valamennyien maguk dolgozzák ki, és rendszerint a fürdőszobában kezdetlegesen berendezett sötétkamráikban türelmesen pepecselnek órák hosszat. Magyarországon is ezt az átalakulást látjuk. A hetvenes években, a hivatásos fényképészeken kívül, még csak néhány amatőr dolgozott. Bécsi cégek utazó ügynökei látták el őket felszereléssel és anyaggal. A magyar cégek közül elsőnek Caldermi és Veszprémi Samu festékkereskedő kezd el foglalkozni fényképészeti vegyszerek eladásával, 1878-ban. Utóda, Pejtsik Károly meglátja a fényképezésben rejlő nagy lehetőségeket, és üzletét teljesen fényképészeti szakkereskedéssé alakítja át. Pejtsik üzleti prospektusai valóságos tankönyvei voltak a régi magyar amatőröknek. 1899-ben, Széchy Gyula festő és Gál Adorján tanár vezetésével megalakul a Photo-Club, a magyar amatőrfényképezés további fejlesztésére. Egyidejűleg Pejtsik megalapítja a „Fényképészeti Szemlét", az első magyar amatőr fényképészeti szaklapot. Az amatőrségnek ez a hőskora a világháborúval fejeződött be. A világháború után már igen nagy tömegek igen kevés, vagy semmi hozzáértéssel vették kezükbe a fényképezőgépet. Ezek az amatőrök azonban már valóban nem csináltak mást, csak „megnyomták a gombot". A fényképezésben a filmipar óriási, az egész világot behálózó fejlődése a javítások egész sorát eredményezte. A filmeket a végsőkig tökéletesítik, és igen nagy fényerejű lencséket szerkesztenek. 1925-ben megjelenik a piacon a mozifilmre dolgozó Leica fényképezőgép, a német Leitz gyár alkotása. Az új kis képméretet felkapják, és számtalan hasonló típusú gépet gyártanak. Ezek a miniatűr gépcsodák nagy fényerejű lencsékkel, elektromos megvilágításmérőkkel távolba fényképező és nagylátszögű objektívekkel, a másodperc ezredrészét is megrögzítő pillanatzárakkal és a technika számtalan más csodájával vannak felszerelve. Az új jelszó: „Kis negatív, nagy kép." A néhány négyzetmilliméteres negatív elmaradhatatlan kísérőtársa a nagyítógép.