Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - KINCSES KÁROLY A Maison Européenne de la Photographie és a Magyar Fotográfusok Háza

méteres kiállítási egységet, mely az állan­dó gyűjtemények bemutatását szolgálja. A második szinten egy 550 négyzetméteres Kortárs Galéria ad helyet az időszaki kiállí­tásoknak. Az első szinten van a 120 négy­zetméteres Hénault de Gantobre-terem, ahol speciálisan történeti vagy tudomá­nyos célú tárlatokat rendeznek. Itt elsőbb­séget élveznek mindennel szemben a vin­tage kópiák. A második pinceszinten van az előbbinél még másfélszer nagyobb Les Ateliers, amely egy 18. századi boltíves pin­ce. Itt a fotográfia legújabb irányzatai kap­nak bemutatkozási lehetőséget. Akinek még ez sem elég, az a földszinti térben megnézheti a fiatal művészeknek és a kor­társ fotóriportereknek rendezett kiállítá­sokat. Az épület második alapfunkciója a kiállí­tásokon túl az ismeretátadás. Erre a célra jött létre 400 négyzetméteren a Roméo Martinez Könyv- és Videótár az első pince­szinten. A több mint 12 000 címes fotó­könyvtáron felül egyszerre 24 olvasót ki­szolgáló olvasóteremmel rendelkezik, egyénileg használható, számítógépekkel felszerelt kutatófülkékkel, ahol 500 olyan filmből választhatnak az olvasók, amelye­ket kortárs fotográfusok készítettek vagy róluk szólnak, rendelkezésükre áll egy adatbázis, ahol 4000 fényképész életrajzá­ban kereshetnek tetszőleges szempontok szerint, egy hangarchívum, ahol 150 francia fotográfus hangját őrzik. A második pinceszinten kapott helyet a kutatóközpont, amit Bemard Pierre Wolff auditóriumnak neveznek. Ez adja az épü­let alapfunkciói közül a harmadikat. A százfős előadóteremben találkozókat, vitá­kat, konferenciákat, vetítéseket rendez­nek, itt kapcsolódnak össze a házban ren­dezett különböző programok, ez a ház agya, koordináló központja. Ide költözött az Anne Cartier-Bresson vezette restaurá­torműhely, ahol kortárs és régi fotográfiák­kal egyaránt foglalkoznak. Végül a negyedik funkció a szolgáltatá­soké. A földszinten egy kávéház, az első szinten egy könyvesbolt, külön terület az iskoláscsoportok foglalkoztatására, a spe­ciális csoportok fogadására. Mindez már nemcsak terv. Készen van, működik. A projekt megvalósításához szükséges 90 millió frankot 12 külső támoga­tók bevonásával Párizs város tanácsa fedez­te, a fenntartáshoz évente szükséges 20 milliót úgyszintén. A házzal kapcsolatos első tervek 1989­ben készültek cl, s hét évre rá megnyitot­ták. A Magyar Fotográfusok Háza első ter­vezete 1992 elején került a számítógépem merevlemezére. Bárha 2000-rc ez a ház is elkészülne. ío. A Marais negyedben álló (rue François Miron 82. sz.) csodálatos épületet 1706-ban Hénault de Cantobre számára tervezték. 1914-ben került a ház Párizs városának a tulajdonába. Az utcai front, a fémszerkezet és a központi lépcsőház műemléki védettség alatt áll. 11. Marianne Brausch interjúja Yves Üonnal, az Furópni Fotóház építészével. 12. A hihetőség kedvéért leírom számjegyekkel is: 90.000.000 francia frank.

Next

/
Thumbnails
Contents