Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - KINCSES KÁROLY A Maison Européenne de la Photographie és a Magyar Fotográfusok Háza

Mai Manó portréja FSZEK Budapest Gyűjtemény „...az egyik társ adta a műtermet, a másik meg csinálta a dolgot. " és Madridban is láthatta a közönség a ké­peit. Zsűritag volt még Temesvárott 1891­ben, Hildesheimben 1893-ban. Egyszóval, amit fényképész a maga korában elérhe­tett, az kijutott a jó Manónak. 5 Fia, Mai Artúr kiváló mérnök lett. 1918. április 12-én ő örökölte apja részét a Nagy­mező utcai házból, majd 1927. június 21­én, anyja halála után az ő része is a tulajdo­nába került. A Nagymező utcai műteremházról Az épület maga egy látszólag négyeme­letes, de mégis nyolc szintes, jól megépí­tett, díszes, palotaszerű ház, melynek ter­vezője Nay és Strausz építészek, kivitele­zője Hann József építőmester. A tervet 1893- ban engedélyezték, a kiviteli tervek 1894- ben készültek. A ház az előcsarnoki mennyezet freskóján lévő 1894-es dátum tanúsága szerint még ebben az évben fel is épült, amin akkoriban senki sem csodál­kozott. A lépcsőház mennyezeti pannója Albert Raudnitz munkája. A műterembe vezető belső falépcső peckén ceruzával máig látható a felirat: Készítette Csicsó Gábor 1894. október 18. A félemelet kor­látjának kovácsoltvas díszében és a mara­tott üvegablakok díszes indái között Mai monogramja. Ilyen színvonalon megterve­zett és megépített műteremház három volt az akkori fővárosban: Simonyi Antal, ké­sőbb Kozmata Ferenc műteremháza a Zöldfa utcában, melyet az Erzsébet híd pesti hídfőjének kialakításakor bontottak 5. Elméleti cikkei jelentek meg a Magyar Fényképészek Lapjában és A Fényben is.

Next

/
Thumbnails
Contents