Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia
sége megszokta a kockázatot is, állandó 78 életkörülményévé vált. S hogy milyen játékokat játszottak még? Közülük talán a mariandii és a biribiri a legérdekesebb. A biribiri a kártya és a pör79 gettyű keverékéből kialakult játék. Mindössze egy színes képekkel ellátott abroszra, és egy pörgettyűre volt szükség hozzá. Az abroszon általában hat számozott kép volt, úgymint szarvas, kocsma (vagy vendéglő), vadász, leány, mariand'l rózsa, kaszáslegény. Ezek mindegyikére téteket lehetett tenni, majd a bankos megpörgette a pörgettyűt, s amelyik képen eldőlt, az nyert. A legkevesebbet a szarvas érte, ez volt a „bak", s innen ered a „bakot lő" kifejezés is. A legnagyobb értéke a kaszáslegénynek volt, de az ábra lehetett öregasszony is. Ez a figura a halált testesítette meg. A cél a halál tétjének megütésével a játék megnyerése volt. Sokszor ezeket a figurákat a pörgettyű oldalaira festették, s amelyik oldal pörgetés után felül maradt, az lett a nyerő. E játék népies változata volt a Mariand'l (vagy mariandii), mely alig különbözött az előzőtől, talán csak a játék különböző színeiről lehet szó. Itt is hat figura volt, s pörgettyű döntötte el, kinek lesz szerencséje. (Sokan úgy érezhették, az élet irányításába ugyanúgy nincs beleszólásuk, mint a pörgettyű „döntésébe", így az a sorsot, az 77. A bakkarat hasonló volt az eddig tárgyalt játékokhoz, itt is lapokra lehetett fogadni. 78. A kártya. Pesti fiapló,]m. április 7.1. p. 7?. Általában vándor berbécsjótékosokhoz kapcsolódott, akik sorra járták a városokat, kávéházakat. Bevilaqua... 355. p. 80. A pörgettyű hat oldala rokon lehet a kocka hat oldalával. Kocka, kostka (szláv), a csont kicsinyítő képzős változata. 81. Más tájakon más képek kerültek a játékba, pl. kakas, gida, életet szimbolizálta.) Más változata szerint hengerben pörgette a bankár a golyókat, s a különböző figurák a golyókra voltak festve. Itt a golyókra lehetett fogadni. Hasonlóan játszották ezt a század elején a Városligetben is. Ott két nagy asztal állt, rajta hat figurával. Aki eltalálta, melyiken fog megállni a golyó, hatszoros pénzt nyert. A játékot két hölgy vezette, s főleg nők játszótták. (E változatok lényegileg hasonlóak a kockajátékokhoz, ahol pohárból gurítják ki a kockákat.) A mariandlival rokon a Hansel Spiel, vagyis Jancsi játék. Hat bábu kellett hozzá, melyek hatszögletű hasábok voltak, a tetejükön fejjel. Oldalukra számokat festettek, egytől hatig, s pálcával kellett őket eltalálni. A találat annyit ért, mint az eldöntött bábura írt szám. Ez is roppant népszerű lett, s már 1841 körül gondot okozott a hatóságoknak, pedig ekkor még csak négy kávésnál játszották. Később egyre több embert vonzott, s mivel kimerítette a szerencsejáték fogalmát, végül betiltották. 85 De nemigen hihetjük, hogy ezzel eltűnt volna a kávéházakból és a mulatókból. A lottó szintén igen kedvelt volt, s a mai napig az is maradt. 1770-ben Budán már volt lottéria, melynek cégére egy kétfejű sast ábrázolt, s karmai közt a szerencsefazékból kihúzott számokat tartotta. Majd 1821-től kezdve Császári Lottériaként műhajadon, város stb. Ezek spanyol eredetű alakok, s a lány, illetve a rózsa egész biztosan az életet, a szerelmet jelképezte. Színük a piros volt, míg az öregasszony, illetve a kaszáslegény színe a fekete. 82. Bevilaqua... 355.; 361. p. 83. À régi Pest-Buda. Bp., 1957. 47. p. 84 loltán... 303. p. 85. /. m. 304-305. p.
