Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban
esetre ezek a kávéházi hölgyek a húszas évekig viszonylag magas presztízzsel bírnak a pesti éjszakában. Tipikus figurája a kávéházi világnak-és nem csak annak - a kitartott nő. Ez a típus Kóbor Budapestjében és A tisztesség nevében című regényében éppúgy főszerephez jut, mint Heltainál 44 , Molnár Ferencnél 47 és még sokaknál. A hirdetést böngésző ifjú nő, aki egzisztenciáját valamely jobb módú úr hathatós segítségével kívánja megalapozni, már Kozma Andor rapszódiaköltészetében is felbukkan, Tábori Kornél és Székely Vladimir pedig az ilyen hirdetések századeleji változatából is ízelítőt nyújt. íme egy női hirdetés: „Intelligens úrileány föltétlen magas rangú úriember ismeretségét keresi, aki rendkívüli kiadásaihoz nagyobb összegekkel azonnal kisegítené s ezért hú barátnője tudna lenni. Lakáscímmel ellátott leveleket kérek » Föltétlen diszkréció 500« jeligére, minthogy az utcai találkozástól tartózkodom." S egy férfi által feladott hirdetés: „Teljesen független, lakással rendelkező, csakis nagyon szép fiatal leánykát vagy asszonykát bőkezűen pártfogolnék s jövőjét biztosítanám. Teljes című leveleket »Egyedülallo 30« jeligére." 48 A hirdetéseket böngésző hölgyeknek és uraknak néhány kávéház ideális terepet nyújtott, minthogy itt a hirdetésekkel telezsúfolt napilapok egész arzenálja fellelhető volt. Külön hely illeti meg a színésznőket, akiknek csoportján belül igen erős hierarchikus rend uralkodik. Ez kávéházi megjelenésüket is meghatározza. Az alacsony gázsik, rossz megélhetési viszonyok miatt gyakran előfordul a pályán a karrier helyett valamilyen formában prostituálódó vagy kitartotta váló színésznő, s az orfeumok jelesebb színpadi csillagai is színésznőként mutatják magukat. A köztudatban majdnem azonos értelmű a két fogalom: a megvásárolható, de nem olcsó nő egyenlő a színésznővel. Ez a felfogás sok esetben megfelel a valóságnak, ami cseppet sem tesz jót a tényleges művészi értéket létrehozó színpadi tehetségek hírnevének. A valódi színésznők a civil életben többnyire a polgárnőkhöz hasonló életet éltek. Néhányan közülük a kávéházi bohém világ résztvevői is voltak, s szinte élcsapatát képezték azoknak a lányoknak-asszonyoknak, akik a polgári kávéházakban a férfiakkal egy asztalnál elhelyezkedve, velük közös társaságot képeztek. Korábbi emlékeket idéz Ballá Vilmos: „A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben a Rákóczi úti Pannónia szálló kávéháza volt a színészek és színésznők gyülekezőhelye. A társasági életben a bon vivant-tól a hatodik apródig, primadonnától a segédszínésznőig mindenki jelen volt. Egyedül a Nemzeti művésznőit nem lehetett itt soha látni, igaz, ők egyáltalán nem jártak kávéházba. A Pannóniának még egy fontos 45. Kóbor Tamás: A tisztesség nevében. Bp., é.n. (1907 v. 1908) 46. Heltai Jenő: /. m. 47. Molnár Ferenc: Az éhes város. Bp., 1993. (Első megjelenés: 1901) 48. Tábori Kornél-Székely Vladimir: Az erkölcstelen Budapest. Bp., 1908. E hirdetések modernizált változataival találkozhatunk Nagy Lajos Budapest nagykávéház c. művében. Bp., 1981. 123-124. p.
