Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban
kel" kapcsolatosan a közvéleményben élnek. Korábban - mondja - valóban a vendégek szórakoztatása volt a feladatuk, ma már kevesen ismerik az animer-, és zicckasszírnő közti különbséget. 40 Egyébként is, ma már (1915!) normális esetben felírónőt alkalmaznak, aki gazdasági, könyvelési feladatokat lát el, és kereskedelmi iskolát végzett. Miután az (irodai stb.) álláshoz jutás igen nehéz, sokszor tanítónői, sőt polgári iskolai tanárnői diplomával is végzik ezt a munkát. A tevékenység részletezése után még megjegyzi: „A legtöbb felírónő szolid életmódot folytat." Mindez bizonyára így van, annál is inkább, mert az első világháború alatt és után jelentkező munkaerő-kiesést valóban sokszor igyekeztek a kávés, illetve vendéglátóiparban női munkaerővel pótolni. Ám a közvélemény tévedése az irodalomba is bevonult. Kóbor Tamás Budapestjének 42 Selma nagysága a nagyon is kétes erkölcsű kasszírnők mintapéldája. Igaz, valódi életét nem a munkahelyéül szolgáló harmadosztályú kávéházban, hanem az orfeumban éli, ami alátámasztani látszik Tábori Kornél megállapítását: a kasszírnők foglalkozása és a női bájak pénzért való kiárusítása közt nincs egyenes összefüggés. Sajátos zamata van a századfordulós budapesti éjszakában a női zenekarok működésének. Velük egyebek közt Krúdy Gyula egy anekdotájában találkozhatunk. E szerint Albert, walesi herceg a múlt század nyolcvanas éveinek végén Pestre érkezvén éjféltájt hajtatott végig a Váci (ma Bajcsy-Zsilinszky) körúton. A Nagymező utca sarkán „...kávéház volt, mégpedig a Schon kávéház, amelynek terjedelmes tulajdonosa igazi pesti kávéstípus volt, ahogyan a pesti kávéház-tulajdonos az akkori nép fantáziájában élt: aranylánccal és potrohhal." Amikor megtudta „Schőn bácsi, hogy a velszi herceg kocsija az ő kávéháza előtt fog elhajtani: hirtelen határozott. A kávéházában fehér ruhában és nemzetiszínű mellszalaggal működő női zenekart a pódiumról nyomban az utcára, a kávéház elé vezényelte... a prímásnő, bizonyos Felejti Boriska a Rákóczi-indulót vezényelte a bandájának, amikor a herceg fiákere az úttesten feltűnt..." 43 Mintha ugyanennek a zenekarnak megkopott és kiöregedett változata lépne elénk Kóbor Budapest)ébő\: „A zenekar hölgyei, vagy hat vén és csúnya leány, süldősen rövid fehér batisztban, a vállukon keresztül széles, nemzetiszín szalaggal..." A zenés-táncos-műsoros kávéházak közül a legismertebb az Orfeum(-kávéház). Az ilyen helyeken tevékenykedő hölgyek többsége komoly hasznot hoz a mulató tulajdonosa számára. Ezen felül jól tartja a szabót, susztert, ékszerészt is. A nők egy átmulatott éjszakáért külön tíz-húsz koronát kapnak, ám sokuknak kitartója van, ami erősen meghatározza egy-egy nő helyét a mulató hierarchiájában. Minden40 Animer kasszírnő: ivásra ösztönző, buzdító szerepe az 42. Kóbor Tamás: Budapest. Bp., 1993. (Első megjelenés 1901 ) elsődleges. Zicckasszímő: egyhelyben ül, s felírja a kivitt ételeket 43. Krúdy Gyula: RákóczHnduló éjfélkor. In: Egy krónikás könyvéből. és italokat. Bp., 1987.269-270. p. 41 Tábori Kornél: /. m. 21-22. p. 44. Kóbor Tamás: /. m. 210. p.
