Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

A KÁVÉHÁZ MINT „AKARAT ÉS KÉPZET" - SÁNTA GÁBOR „Vigasztal, ápol és eltakar"

ijesztgették, az asszonyokat legfeljebb a mindennapi pletyka mulattatta a vasrácsos folyosókon, a férfiak a kocsmába és a kávéházba menekültek a szörnyű otthon elől.

16 (Kiemelés tőlem - S. G.) Tizenkét esztendő múlva, az első világháború kirobbanása előtti évekről szóló regényében, a Rezeda Kázmér szép életében Krúdy ismét hangot ad e véleményének. ,,Én esztendők óta nem voltam kávéházban - mondja büszkén a regényben szereplő háztulajdonosnő egy éhenkórásznak -, legfeljebb tejcsarnokban a külső Andrássy úton, ahol éjfélkor a gazdával szoktunk levegőzés végett sétálni." - „Ez a jómódú emberek szokása. " - jelenti ki erre határozottan az otthontalan éhenkórász.

17 (Kiemelés tőlem - S. G.) Hasonlót mond Móricz Zsigmond 1934ben írt regényének, a Jobb mint otthonnak a 16 Krúdy Gyula: Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban. In: Aranyidő. Bp., 1978.102. p. (S.a.r.: Barta András.) Vidéki úr a Keleti kávéházban 1912 Szántó András gyűjteménye „...ha valaki frissen került fel Budapestre, tájékozódni, ismerősöket szerezni természetesen valamelyik kávéházba ment. "