Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

Múlt és JÖVŐ Zsidó kulturális folyóirat A Múlt és Jövő '96/2-es számát az új magyar kulturális miniszter, Magyar Bálintnak. két emlékbeszéde nyitja, amelyek a magyar zsidó történelem múltjáról és jelenéről szólnak. Egyik beszédében személyes elemként emelte ki, hogy annak a Szemere Bertalannak a leszármazottja, aki először iktatta törvénybe a magyar zsidók jogegyenlőségét. E hangütésnek megfelelően e szám túlnyomó részét a magyar zsidó történelem és történetírás problémái töltik ki. Két aktualitás is indokolja a témaválasztást. Egy szenzációs kézirat került elő a közelmúltban: Komlós Aladár: A Magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században című monográfiája ésJákovKatz, a zsidó történetírás legnagyobb alakjának magyar tárgyú (A begyógyítatlan szakadás) könyvének lefordítása. E két művet kívánja a Múlt és Jövő bekapcsolni a magyarországin is túlnövő szellemi vérkeringésbe egy-egy fejezet közlésével (maguknak a könyveknek a kiadásán folyamatosan dolgozik a Múlt és Jövő stábja). Ugyanis e művek révén nemcsak új összegzésekkel gazdagodtunk, de olyan látásmóddal is, amely nemcsak az újjáéledt magyar zsidó történetírást, hanem az új magyar zsidó azonosságtudatot is a tisztánlátással gazdagítja. Ezt a szerepet világítja meg Kőbányai János: Megtalált azonosság című esszéje. A magyar rendszerváltás és a magyar holocaust ötvenedik évfordulója rengeteg új adatot, kutatást, emléket tárt fel. Ezek nem mindig „médium-sztár" fórumokon reklámozódnak. A Múlt és Jövő olyan kiadványokat helyez reflektorfénybe, amelyek megérdemlik a figyelmet. Ilyen Radies Viktória esszéje, amely a Thalassa '94/2, a Budapesti Negyed '95/Nyár és a Soproni Szemle '95/Tél egy-egy „zsidó számát" szemlézi, vagy Hernádi Miklós esszéje egy olyan levéltári kiadványtelemez, amelyben alapvető tanulmányok jelentek meg. (Az Esztergomi Levéltár '95-ös Evkönyve.) Ugyanő számol be Randolph Braham tiszteletre méltó és példaértékű tudósi tisztességéről, aki nagysikerű Magyar Holocaust könyvét teljesen újraírta - annak még koncepcióját is megváltoztatva - az új dokumentumok, kutatási eredmények hatására. LaknerJudit könyvismertetésen túlnövő írása egy olyan történelemkönyvet ismertet amelynek team munkája, kooperatív módszerei már a jövő multimédiáit előlegzik. (Elie Barnavi szerk. A zsidó nép világtörténete) Haraszti György történész - aki kimerítő lábjegyzeteiben rejti el életművét - Vérvádak évadja című recenzió-esszéjét nem nélkülözheti, aki ezzel a témával foglalkozik. A Múlt és Jövő balkáni háborúk csendesebbre fordultával sem hagyja abba a térségre való odafigyelését. Jovica Acin és Goren Samadzic belgrádi és szarajevói írók jegyzetei a háború utáni állapotokra reflektálnak. Simon László laudációja a Budapesti Könyvfesztivál idei nagydíjasát, Efraim Kishont üdvözli.