Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

kőműves jelvény. A két keresztbe tett dákó két kard jele is lehet, a háromszög alakban elhelyezett három labda pedig 31 régebben a testvériség jele volt. Szimbolikáját tekintve a biliárdnál már csak a kártya érdekesebb. E játék minden valószínűség szerint Ázsiából származik, annak is a déli, illetve középső részéből, s arab közvetítéssel, a Közel-Keletről került át Európába. Mindez körülbelül a keresztesháborúk idejére tehető, amikor több más újdonsággal egyetemben ezt is haza hozták Európába a vitézek.

32 Már a 13. században egészen biztosan elterjedt, legegyszerűbb változatát 1393 körül említik Itáliában, gyermekeknek ajánlott szórakozás33 ként. De korántsem maradt ártatlan gyerekjáték. Előzményének tekinthető a kocka, a sakk és a mah-jong^ ezek figurái megjelennek a kártyán is, melynek jelképrendszere a sakkéhoz hasonlóan a harcot tükrözi, ábrázolja. Az egyik legkorábbi rendelkezés vele kapcsolatban a 15. századból való, amikor is Albert császár megtiltotta, hogy bárki eljátssza feleségét, gyermekeit vagy saját testének egyes részeit. Lőcse városa pedig elrendelte, hogy mindenki csak annyi pénzt kártyázhat el, amennyi készpénz36 ként nála van, valamint a rajta lévő ruhát. Ez is mutatja, hogy a kártyát már a legkorábbi időktől kezdve hazárd módon is játszották. Már ezelőtt is, de ez idő után ál2?. A Magyar Karambol Kör alapszabályai. Bp., 1910. 30. Bognár János József: Három évtized egy úri kaszinó életéből. Bp., 1927.22-23. p. 31. Bevilaqua... 357. p. 32. Miklós István: Kártya kézikönyv. Bp., 1957. 8-9. p. (A továbbiakban: Miklós...) 33. Zolnay Vilmos: A kártya története és a kártyajátékok. Bp., landóan újabb és újabb tiltó rendeletek jelentek meg vele kapcsolatban, melyekben kezdetben papok számára tiltották (tehát még ők is játszották!), majd mindenki számára, de csak a pénzben játszott változatát. Mindez nem vethetett gátat elterjedésének és igen gyors népszerúsödésének. Ennek megfelelően az ördög bibliájának nevezték el. Magyarországon az első említése 1279ből való, ekkor a Budai zsinat egyházi emberek számára tiltotta a játékot. IV. László szintén ez ellen hozott rendelkezést, míg II. Ulászló a hivatalnokait próbálta megfékezni.

37 1711-ben Pest plébánosa arról panaszkodott a Tekintetes Tanácsnál, hogy a vendéglőkben s a lajtosházakban folyik a játék és a kurjongatás, s a tekejáték robaj38 lásától alig lehet aludni. A kártya a társadalom minden rétegében elterjedt, s később bevonult a kávéházba, a kaszinóba is. Szinte ez az egyetlen játék, melynek népszerűsége a mai napig töretlen. Ennek köszönhető, hogy Mária Terézia is kénytelen volt rendeletet hozni ellene 1770-ben, mivel az ülések alatt a hatósági személyek kártyázással űzték el unalmukat. A rendelet értelmében 300 arany bírsággal volt sújtható, akire mindez rábizonyult. (S a feladónak 100 arany ütötte a markát!) 1790-91-ben pedig meghatározták a szerencsejáték fogalmát is: eszerint az a játék nevezhető hazárdnak, ahol minden 1928.60. p. (A továbbiakban: lolnay...) 34 Kínai játék. 35. Ä..11-12. p. 36. Pásztor Mihály: Buda és Pest a török uralom után. Bp., 1935. 323. p. v.Miklós... 22-23. p. 38. Bevilaqua... 9. p.