Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

Október volt a csúcsidő, hiszen ekkor még tele volt a diákok pénztárcája. Ez időben valamennyi asztalon reggeltől estig játszottak, s ennek eredményeként jobban állt a fiatalság e játék gyakorlásának művészetében, mint a paragrafusok közti eligazodásban. Persze tétekben játszottak, néha 10-15 forint is állt egy-egy lökésen! Az elsőéves kezdő diákok szerényen, visszahúzódva csak nézték az asztalt, s a felsőbbéves, magabiztos hallgatókat, akik „kozákok" módjára lazán, feltűnően viselkedtek, s igen értették a játékot. A szemeszter végére azonban elfogyott a diákság pénze, s ilyenkor lényegesen üresebb lett a kávéház. Az új félév elején kezdődött minden elölről, s az elsőéves szelíd balekokból lassan dörzsölt kozákok lettek. A játék szeretete nem korlátozódott csak a kalandvágyó ifjakra, hiszen pl. Kazinczy is szívesen játszott, ha tehette, s egyszer egy útitársával tizenkét órán át múlatták ezzel az időt. Petőfi állítólag szerette a játékot, csak nemigen tudott biliárdozni. Egy alkalommal veszekedtek is vele, mert egy másik vendég poharába röpítette a golyót. (Ha ezt nem véletlenül, hanem szándékosan tette, akkor viszont nagyon tudhatott biliárdozni.)

25 Széchenyi nagycenki színházát alakíttatta át biliárdszobává, ahol feleségével játszott rendszeresen. De a polgárok többségének mégis kávéházba kellett mennie, ha játszani akart, ahol többnyire egy asztalt helyeztek el, a földszint hátsó részében. Különlegesnek számított a Kemitzer kávéház, ahol két biliárdszoba is a vendégek rendelkezésére 25. Adorján... 10. p. 26. Siklóssy... 611. p. állt, az egyik a dohányzók, a másik a nem dohányzók részére. 1852-től minden helyen kinn függött a falon a szabályzat, Legújabb labdány szabályok címmel, mely né27 met eredeti alapján készült. Mivel szinte minden kávéházban általános lett ez a játék, hamar ipar épült mögé itthon is. Elsőként Verniczky asztalos készített biliárdasztalokat, s a Reneszánsz kávéház (a későbbi Pilvax) tulajdonosa is tőle rendelte asztalait, hogy vendégei magyar asztalokon játszhassanak. Az asztalokhoz való posztót Offenheimer Sándor posztókereskedő szállította már 1833-tól. S hogy mennyire elterjedt volt a játék vidéken is, mutatja, hogy a posztó Offenheimer fő cikkévé vált, vagyis fő megélhetési forrását ez jelentette. (Csak néhány pesti kávéháznak szállítva ez nem történhetett volna meg.) Megkezdődött a játék szakkifejezéseinek magyarosítása is, mégpedig Tulipán József jóvoltából. Pl.: biliárdasztal - tekepad; dákó - tekebot; valamint lökevény, vágány, metszvény, stb. Ezek egy részéről ma már nehezen deríthető ki, mit is jelenthetett, más részük pedig nem került át a használatba. De a fordítás iránti igény önmagában is jelzi elterjedtségének mértékét.

28 1910-ben alakult meg hazánkban a Magyar Karambol Kör, Mezey Árpád elnökletével. Célja a karambol sportnak társas összejövetelek és versenyek rendezése útján való tökéletesítése, a társas életnek a politika kizárásával való fejlesztése, valamint kulturális célok előmozdítása. Jelvé27. Siklóssy... 613. p. 28. Bevilaqua... 658. p.