Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia
(A tizenöt év bizonnyal költői túlzás, vagy a szótagszámhoz kellett, mert a húszas évek elején Szabó Dezső még javában a Centrálba járt.) A Csodálatos élet elkészültét az író Bohuniczky Szefivel, annak férjével és Bodor Aladárral ünnepli törzshelyén: „»Rex Desiderius nagyot inna, megérdemli! Gyertek Bodorral este a Philaba.« Akkor négyesben szép, meleg múlatás kerekedett ki. Szabó Dezső csendes volt, és kedvenc nótáit a cigánnyal órákig huzattá, megvette a virágárus asszony összes rózsáit, és szó nélkül tolta a csészém mellé. Azon az estén csak mulatott és nem beszélt. [Evek múltán] ritkán találkoztam vele és féltem is tőle... De elmenőben a Philadelphia kávéház előtt később is sokszor láttam még, már téliessé zúzmarásodva az ablak közelében, egyre társtalanabbul, de annál gőgösebben. A nagy tükörablakból az utcát nézte..." 50 Lehet, hogy Szabó Dezső a maga módján kedvelte a Fila kávésát és derék főpincérét, de félő, hogy hitelt kell adnunk egy másik, rosszmájúbb emlékezőnek is: „A mester dühöngve, s magas keménygallérjába dagadva szidta itt a kávét, a kávést, a pincéreket, a kormányt, a világot. Öreg fizetők tanúsítják, hogy soha olyan nyűgös, elégedetlen, morgó vendég nem járt még ide, mint Szabó Dezső, aki estén47 Nagy Péter: Szabó Dezső. Budapest, 1964.474. p. 48/1% 1921. július 24. 49 Pl. A magyar középosztály megteremtése, Philadelphia, 1935. október 10.; A középiskoláról. Philadelphia, 1935. október 16. so. Bohuniczky Szefi: /. m., uo. si Karinthy Ferenc: Pesti kávéházak, magyar irodalom, Szivárvány, 1946. november 23. 8-9. p. 52 Katona Jenő: /. m., uo. ként ordítozva megfogadta, hogy soha többé be nem teszi a lábát ebbe a bejzlibe, ami belőle él, amit rá alapoztak, s ahol mégis mindig ő kapja a legzaccosabb feketét, legrosszabb kiszolgálást." Az első világháború előtti korszak híres vendégei közül Adyt és Krúdyt már említettük. Velük együtt és utánuk megfordult itt többé-kevésbé rendszeresen sok más híresség is: egyszer „a Nyugat törzskara" tartott egy „nagy éjszakai murit egy nyári éjjelen"; sorolhatjuk Kaffka Margitot, Hatvány Lajost, Karinthy Frigyest, Török Gyulát 52 , Babitsot, „aki különben alig járt kávéházba, s csak néha-néha ment át [...] Szabó Dezső sasfészkébe" ; Kosztolányit, aki két saroknyira lakott, s azEdes Annába is beleszőtte a Fila cigányának hegedűszavát; Kádár Lehelt; a kimeríthetetlen mesélőkedvű Bevilaqua Borsody Bélát, a magyar kávésipar történetének jeles krónikását. „Itt írja alföldi históriáit a kun Szalay László. Ide jár Lendl Dolfi bácsi [Lendl Adolf kiváló természettudós, Herman Ottó jó barátja, a budapesti Állatkert alapítója és első igazgatója volt], [...] Bajcsy-Zsilinszky Endre, Géczy István 54 , és igen gyakran a friss szellemű szerkesztő szürke kalapjával, Dubonay Pál is". Rendszeres vendég volt a Magyar Nemzet alapítója, Pető Sándor; Schöpflin Aladár, Márai Sándor, Balassa Imre zenekritikus, 53 Karinthy Ferenc: /. m., uo. 54 Géczy István (1857-1936), az Országos Színészegyesület titkára, a Petőfi Társaság rendes tagja volt; 40 éves színészi jubileumát 1920-ban, a Budai Színkörben tartotta; ld. Gulyás: Magyar írók élete és munkái. 55. „Literatusok inváziója Budán", névtelen tudósítás, valószínűleg Bevilaqua Borsody tollából. Budai Napló, 1934. augusztus 30. 3.p.