Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

be, ahonnan a megboldogult földi maradványait Bükre szállították." Bátyja 1908 tavaszától egy évig egyedül vezette a Boulevard-t, melyet azután Kozma és Lukács vett át, majd tőlük 1910 márciusában Diósi Ágoston; Szabó Samu pedig megvette a Philadelphiái, de csak 191 l-ben költözik az Alagút utca 3-ba; ekkor - először és utoljára - még az I. kerületi ipartestület jótékony célú báljának rendezői közt is szerepel. Szabó Sámuel szemlátomást kávéházának szentelte az életét. A rendszeres, népszerű vendéglős- és kávés társasvacsorákon szinte sohasem találkozunk a nevével, eleinte a hivatalos összejöveteleken is csak akkor vesz részt, ha valami húsbavágó téma (pl. adóemelés, záróra, árubeszerzési érdekvédelem) kerül terítékre. A háború elején mindkét testvér belép a Vöröskeresztbe, szűkmarkúan bár, de adakoznak is a Mentők és az Ipartestület rokkantjainak segélyalapja számára. Szabó Samu neve fel-felbukkan a munkanélküliek segélyalapját és a pincérek Egyetértés sportklubját támogató befizetők névsorában is. Szakmai elismertségét azonban jól mutatják az ipartestületben betöltött egyre magasabb tisztségek. 1914-ben kerül a tisztikarba választmányi póttagként; 1919 decemberében a Budapesti Kávésok Áruforgalmi Rt. felügyelőbizottságának tagja; 1920-ban az ipartestület rendes választmányi tagja, majd amikor 1921-ben megalakul a Kávésok Országos Szövetsége, itt is a választmány tagja lesz. 1922-ben az önálló Budapesti Kávés Ipartestületben már szakosztályi elnök (először a kávés-, majd 1923-tól a zenés szakosztályé); 1926-ban a Kávés Áruforgalmi Rt. elnökségi tagja. 1932-ben az Ipartestület országos közgyűlése egyhangúlag választja másodmagával alelnökké. 1944ben még viselte ezt a tisztséget. Elete további alakulásáról egyelőre semmit sem 21 *--m\ sikerült kideríteni. Természetesen találkozunk vele különféle alkalmi bizottságokban is: 1921-ben a kávésok sörbojkottja alkalmával ellenőrző bizottsági tag, 1922ben „repülő uzsorabizottsági ülnök", a harmincas években a tanonciskola vizsgabizottságában tevékenykedik, 1944-ben a tanonc- és mestervizsgáztató bizottság elnöke. Bár a közlönyökben hozzáférhető jegyzőkönyvek egyetlen felszólalását sem örökítették meg, kemény tárgyalópartner lehetett, mert 1924-ben két ízben is előfordul, hogy nehéz helyzetekben képviseli sikerrel a kávésok érdekeit: júliusban az adóhivatal vezetőjénél, „a személyzet élelmezése után fizetendő forgalmi adó ügyében", novemberben pedig a „Magyar szövegírók, zeneszerzők és zeneműkiadók" igazgatójánál, „zene-előadási jogok tárgyában". Szabó Samu valószínűleg nős volt már, amikor a fővárosba került, mert az ipartestületi szaklap, amely heves érdeklődéssel követi nyomon a tagok családi viszonyainak alakulását, sem házasságáról, sem gyerekei születéséről nem tudósít. Két fiáról tudunk biztosan. Egyikük jogot tanult, róla csak egy adatunk van. 1942 májusában 2i A Vendéglátáipari Szemle]*) M-ben megszűnt, az 1945-52 közti Vendéglátóipari Munkás pedig egyetlen szót sem ejt Szabó Sámuelról és fiairól.