Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

ban, az egyesítéskor 48 utcát és 6 teret számlál az összeírás, a Krisztinának csupán 33 utcája és 4 tere van. A jelentősebbek közül az Attila utca (1820-ban még Uj utcza, majd Fő utcza) prózai módon az Attilához címzett korcsmáról kapta a nevét; az Alkotás utcát Haydn Teremtés-oratóriumáról nevezték el; a Logodi utca törökdúlta középkori község emlékét őrzi; a hajdani katonai temetőhöz vezető Temető utcza 1875-ben lett a sarki mészárszékről Mészáros utca, és az Alagút utca folytatásaként az egyik fő útvonal. A fejlődésnek nagy lökést adott a pesti Belvárossal közvetlen összeköttetést biztosító Alagút, melyet már 1854-től használtak. Építője, Clark Ádám egy időben szintén krisztinai polgár volt: az Áldássy-házban, a mai Színháztörténeti Intézet épületében lakott. Az Alsó- és Felső-Krisztinát beretvaként kétfelé nyisszantó Déli Vaspálya indóháza 1861-re készül el, végül a Margit-híd átadásával 1876 után kialakul a budai körút mai rajza; itt már a századfordulón villamosvasút közlekedik. A krisztinaiak zsémbelnek is főterük elviselhetetlenné váló zsúfoltsága miatt. Itt a piac, csütörtökönként a hetivásár, tavasztól őszig sokadalmat vonz a színkör, s nem kis zajjalporral-balesetveszéllyel „vágtat" a farkasréti villamos és a Városligetig közlekedő omnibusz: mindkettőnek itt a végállomása. (Az omnibusz-vállalat budai istállóiban, a Kis Rókus utca 9-ben még a háború alatt is kétszáz lovat abrakoltak esténként.) Mindehhez hozzáképzelhetjük a fiakkerés konflis-standot az Attila utca és az Ala3. Schmoll Lajos: Buda-Pest utaói és terei. Adatok a budo-pesti utczák és terek elnevezésének történetéhez. Bp., é. n. gút utca sarkán és „Patai András első budai patkoldájának" környékbeli kuncsaftjait. A városközpont kettős kereszt alakú: az Alagút utca-Mészáros utca tengely a Horváth-kert keleti szélénél az Attila utat, a nyugatinál a Krisztina körutat metszi. A Horváth-kert, melyet a Nagy Átkeresztelők teljesen hiába próbáltak megfosztani a nevétől („Legyen a Haydn parkban, Budán"?), 1789-ben került Nicky Kristóftól Horváth Zsigmond udvari tanácsos birtokába, aki az Ördögárok öntözte földdarabot citrom- és narancsfákkal ültette be. Az Alagút megépülése kettészelte a jókora birtokot, déli felét azután Buda városa megvette, és már 1862-ben közparkká nyilvánította. A gyerekszerető Horváth a hagyomány szerint kikötötte, hogy a leendő parkban mindig legyen játszótér.

4 így is lett. Persze, nemcsak az aprónép járt ide szívesen: „Özvegy Kovács Józsefné a Horváthkertben vagy arrafele sétálóknak igazán jó és száraz szivarokkal szolgál..." „... lelkembe játszik a tündéri színház." Itt állt a Krisztinaváros másik jeles építménye, a Budai Nyári Színkör. A Ságody Ferenc tervezte 1200 férőhelyes „aréna" és mellette a kertvendéglő 1843-tól csábította Pest-Buda polgárait. Eleinte csak német társulatok játszottak benne, később már magyarok és németek felváltva. „Birtokomban van a »Budai népszínház első évi emlénye 1861'-ik évről« - írja Kassai Vidor -, kiadta Egeni Elek, súgó." A Nyári 4. Dr. Jeli Kornél 90 esztendős krisztinai polgár szóbeli közlése. 5. Hír a Buda és vidékében, 1897. március 28.