Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - KRESALEK GÁBOR-ZEKE GYULA A Japán (Interjú Kraszner Menyhért idősebb lányával)

Sokan dominóztak, hát az biztos a békésebb természetű emberek játéka volt. Mások sakkoztak, kártyáztak, magyar kártyára nem nagyon emlékszem, inkább römi vagy ilyesmi ment. A tíz és a tizennégy lapos römi volt akkor divatban a két háború között. A játékokat a kasszában adták. Nyilván a pincér vitte ki és nem a vendég jött érte, de valahogy fölírták, hogy kinél van. Nem tudom, mit kellett fizetni érte, de azt igen, hogy a kártyák nagyon rongálódtak, úgyhogy mindennap, minden két napban jött a vállalkozó, aki elvitte tisztítani a kártyákat. Nem tudom, hány pakli volt a készletben, de az piszkolódott, ahogy fogták, meg idegességükben vacakoltak, és akkor időnként le is kellett vágni abból a kártyalapból, mindig kisebb és kisebb lett, akkor cserélni kellett. Piatnik kártyák voltak abban az időben. Ha valaki esetleg ragaszkodott ahhoz, hogy új paklit kér, hát kapott, bár nem tudom, mert ezek annyira törzsvendégek voltak, hogy mi is ismertük az ő szokásaikat, ők is tudták, mi a házi szokás. Szóval itt se hamiskártyázás, se szerencsejáték nem fordult elő. Ruhatár Télen csak a főbejárat volt nyitva, nyáron meg még egy oldalkijárat, sőt kettő. Az egyik valahol ott lehetett, ahol most a pénztár (ti. az írók Boltja pénztára), és volt egy nyitott csapóajtó a biliárdasztal végénél. A főbejárat ott volt, ahol most a könyvesboltnak a bejárata van, ősztől tavaszig itt működött a ruhatár. Egész idő alatt ugyanaz a hölgy volt, aki a ruhatárat bérelte. Nem tudom, volt-e kaució vagy sem, de a kár, a haszon, szóval a reszkír az övé volt. Ő tartott alkalmazottat, egyet vagy kettőt. Nem volt kötelező a ruhatár, de ugye, aki bejött nagykabátban, az beadta általában, saját érdeke volt, hogy ne gyűrődjék. De nem nézték ki azt sem, aki csak letette, akinek éppen nem ment jól, lehetett az színész, író, vagy újságíró, hát nem mindenkinek futott a lova. Szóval az egy jól menő ruhatár volt. Hírlapok, revük A kávéház Andrássy út-Liszt Eerenc tér felőli sarkában volt egy nagy újságtartó. Abba inkább a hetilapok vagy a havi folyóiratok voltak belerakva, előtte állt egy fogas, és azon voltak ezek a klasszikus nádfonatú vagy nádhátú újságbefogók. A fontosabb napi- és hetilapokat díszes feliratú bőrmappákba tettük. Na most az én papámnak az volt az álláspontja, hogy