Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - KRESALEK GÁBOR-ZEKE GYULA A Japán (Interjú Kraszner Menyhért idősebb lányával)

Előfordult az is, hogy egy festőnek nem ment olyan jól, és apám megállapodott itt vele, hogy készpénzt kap egy festményért, vagy mondjuk két hónapig ingyen kosztolhat. Olyanra is emlékszem, hogy a Képzőművészeti Főiskoláról kérték levélben, tegyük lehetővé egy iskolai évben, hogy valamelyik diákjuk vacsorát, ebédet kapjon minden nap. Általában a vacsorát választották, jobban jártak vele. Megnevezték, hogy ki lesz az, és megírták az édesapámnak, több ilyen levél volt itt. Rendszeres dolog volt ez a diákvacsora, egyszer egy nap vendéglői minőségben ettek, és nem valamilyen kotyvasztott dolgot. Borravalót biztos nem tudtak adni, mert nem volt miből, de azért sem lett lenézve senki, nem volt odalökve az étel, hanem tudomásul volt véve, hogy szponzorálunk. Színészek Sokan jártak ide az akkori divatos színészek közül. Emlékszem Királyhegyi Palira, reménytelenül szerelmes volt egy időben a Gombaszögi Ellába. Előadás után estek be a színészek, valamikor éjfél körül. Vagy már valahonnan jöttek és itt kikötöttek kettőkor vagy háromkor. Sok fûmes vendégünk is volt, például Gaál Béla, a filmrendező feleségestől, társasággal. Az osztrák filmesek közül inkább a műszaki személyzet járt ide a munka után, éjjel vagy hajnalban, mikor a forgatásnak vége volt, levezették az egész napi feszültséget. A Vígbői nagyon sokan jártak ide, meg a Nagymező utcából, az Operettből és a mulatókból. De hát minden kávéháznak, amelyik közel volt a színházhoz, az anyaszínházhoz, megvolt a maga színészközönsége. Zenészek, zenekar Kevés zenészre emlékszem. Fischer Annie fordult meg itt, fiatal lány volt, gimnazista. Sztenkár Dezső járt ide, aki még zeneszerző volt, dalokat írt, nem nagyon ismerhetik. Sokszor láttam a Zsütit, (G. Dénes Györgyöt) valaha régen, még fiatal korában. Zenekar hál'istennek csak Szilveszterkor volt, akkor sem tudom, hogy kik, de nem rajongtunk különösebben érte. Le volt terítve a biliárdasztal, és akkor társaságok jöttek, esetleg olyanok is, akik nem voltak törzsvendégek nálunk. Ugye mentek ide, mentek oda, ha itt még volt egy hely, hát leültek, ittak valamit vagy ettek, akkor valami zenekar kellett hogy legyen. Különben soha nem volt itt rendszeresítve zene.