Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SÁROSSI BOGÁTA A Central kávéház tükörcserepei

ta, s az Olimposzhoz közelebb, magasabbra telepíti őket. így talán a másik közönség, a tisztes polgári elem is nagyobb kényelem­hez jut majd" - írja 1922-ben a Bécsi Ma­gyar Újság™ Modern akadémia Szabó Lőrinc „modern akadémia"-nak 14 nevezi a ( .entrait. A visszaemlékezésekből megtudhatjuk, mennyire ügyelt Mészáros Győző ennek az atmoszférának a megőr­zésére. Gyakran kártyázott a karzaton egyetemi tanárokkal (állandó partnere volt Gerevich Tibor művészettörténész), s on­nan felügyelte a rendet. „Mindig nagy súlyt helyezett műintéze­te csendes, intellektuális jellegére." Pél­dául nem tűrte a részeg embereket és a fél­homályos belvárosi utcák kissé laza höl­gyeit s lovagjaikat. „Tudott tekintélyt és fegyelmet tartani és kiváltságos öntudat sugárzott homlokáról, ahogy egy züllött éjszakán személyesen közölte a visszacsa­tolt Nyitra megye kissé italos főjegyzőjé­vel, aki hangos duhajságával feldúlta a ká­véház csendjét: »On pedig itt nem lesz kiszolgálva! « - és saját kezűleg mozdította el az ordítozó duhaj vendég elől az asztalt". Mészáros Győző leginkább az intellektu­alizmus biztonságára ügyelt, csak aztán nézte a társadalmi rangot. Nem szívesen 13. L-csi: A budapesti „Café Grösserwahn". Bécsi Magyar Újság, 1922.124. p. M Szabó Lőrinc: Central. In: Tücsökzene. Bp, 1979.264. p. 15. Argus: Pesti illúziók - A Central kávéház.; A Central kávéház elmúlása. Politika, 1948. július 31.; 1949. július 2. látta a kávéházban a népieket (Erdei Fe­rencet, Féja Gézát, Kodolányi Jánost), mert ez a társaság is zavarta hangos vitáival a nyugalmat. A kávéház fényének és előkelőségének növeléséhez Guszti főpincér is hozzájárult. Egyesek szerint felsőházi tagra, mások sze­rint francia márkira emlékeztetett, előkelő volt, halk és diszkrét. Fiatal írók mindig számíthattak nála hitelre, sőt kölcsönre is. Persze nemcsak írók látogatták a Cent­rait, hanem tudósok és művészek is: Eck­hardt Sándor, Aba Nóvák Vilmos, Doma­novszky Sándor, Gerevich Tibor, Pátzay Pál, Szekfű Gyula, Trócsányi Zoltán, Szőnyi István, Hóman Bálint, Gombocz Zoltán, Kandó László festő, s modelljével, Bányai Zorkával Rippl-Rónai. 1926-tól „egyre gyérebb a Nyugat rep­rezentációja, a mindennapos összejövete­lek kedd esti hivatalos zsúrokká zsugorod­tak össze. " ,Ä Akkoriban, szerda esténként, a magyar írónők tartották itt összejövete­leiket, itt alapítva meg 1936-ban a Kaffka Margit Társaságit. 1937-ben pedig újabb márványtáblát helyeztetett el Mészáros Győző a kávéház falán, Surányi Miklós em­lékére, az asztal fölé, ahol az író üldögélt. Az emléktáblát Lányi Dezső szobrász ké­szítette. 17 Néhány csúfondáros viasz-szob­ra is díszítette a falakat, ezek Heltait, Zilahy Lajost, Karinthyt ábrázolták. H. Irodalmi kávéházak alkonya és újjászületése. Üterotúra, 1926. 5. PL 17 Gundel Imre—Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp, 1979. 211. p.

Next

/
Thumbnails
Contents