Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SÁROSSI BOGÁTA A Central kávéház tükörcserepei

A Hétnek előfizetője volt a főváros mind a négyszáz kávéháza. Akkoriban ebből fenn lehetett tartani egy lapot. Persze az újságra nagyon sok magánszemély is elő­fizetett, hiszen műveltségi rangot jelentett olvasójának lenni, olvashatjuk Mikszáth Kálmán Mese a varrógépről című művében. Tulajdonosváltás 1900-ban Grüneck Gusztáv lett a kávé­ház bérlője, majd mikor súlyosan megbete­gedett, 1905-ben lányának vőlegénye (azután férje), Mészáros Győző vette át a vezetést, otthagyva bankfőtisztviselői állá­sát. Érdemes itt egy rövid kitérőben vázolni Mészáros Győző pályafutását. Megcáfolva kollégái és barátai hitetlenkedését, rövid idő alatt a kávésipar egyik legkiválóbb képviselőjévé vált. Amint átvette a Cent­rák, azonnal bekapcsolódott a kávéstestü­let életébe, ahol 1910-től kezdve mint a pincérség szociális ügyeinek vezetője, ké­sőbb, 1917-től kezdve mint megválasztott alelnök munkálkodott. Az 1910-es pincérsztrájk és az egyre erő­södő munkásmozgalmi törekvések szüksé­gessé tették, hogy megalakuljon a Buda­pesti Kávésok Szövetsége. Ennek első elnöke is Mészáros Győző lett. Ezen tisztségében sikerült egyrészt a testület és a munkaadó kávésok, másrészt a dolgozók és a pincérek érdekei között egyensúlyt, a két fél között megegyezést teremtenie, „noha az akkori pincérséggel folytatott tárgyalások turbu­lens és a vezetőségre nézve többször köz­vetlenül életveszélyes, forradalmi indula­s. Ballá Vilmos: A kávéforrás. (Második kiadás) Bp., 1927.88. p. tú lázongásokban robbantak ki a felizgatott pincérség részéről kiindulóan" 6 . Mint a kávéstestület alelnöke megszer­vezte a testületi ingyenes munkaközvetí­tést és tanoncképzést. 1921-ben a szerve­zet ipartestületté alakult, s ennek elnöki posztját 1927-től 1942-ig szintén Mészáros Győző töltötte be. Hihetetlenül aktív volt tehát a különböző szervezetekben, s mint látni fogjuk, saját kávéháza hangulatának és szerepének kialakításában is. A Pest­budai kávéházak történetének megírásával is ő bízta meg a Bevilaqua Borsody Béla­Mazsáry Béla szerzőpárost. A könyv maga a Centrálban íródott, Bevilaqua Borsody Béla a kávéház Egyetem utcai szárnyában szeretett üldögélni. A Centrálról szóló fe­jezet utolsó mondata így szól: „Nem könyvből írtam, hanem életből, a kávéházi műhelyasztalon." A Nyugat Térjünk vissza a Centrálban zajló szel­lemi élethez. 1907-ben rendkívüli szaka­sza kezdődött a magyar irodalomnak. A Hét fiatalabb íróinak csoportja, Ady Endre, Babits Mihály, Kemény Simon, Gellért Oszkár, Csáth Géza, Kaffka Margit, Karin­thy Frigyes, Juhász Gyula, Szép Ernő, Tóth Árpád, Kárpáti Aurél, Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós - az új nemzedék új hangot keresett magának, új irodalmi és eszmei áramlatok iránt kezdett érdeklőd­ni. A Bristolban fogant meg s a Centrálban született a Nyugat, de nemsokára át is köl­tözik a New-Yorkba. Ignotus így ír a kivá­lásról: „Ki tudja, mint fordult volna a ma­6. Bevilaqua Borsody Béla— Mazsâry Béla: /. m. 1259. p.

Next

/
Thumbnails
Contents