Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR Lapok az Abbázia kávéház történetéhez

Szinyei-Merse Pál, Ferenczy Károly, Csók István, Márffy Ödön és mások tartoztak e 63 rövid életű festőcsoporthoz. A művészek és az idős Steuer Gyula között - állítólag - egy idő után megromlott a viszony. Ennek oka az volt, hogy a kávéházi folyóiratokból és képeslapokból a művészek kivágták az illusztrációkat. A megdühödött kávés erre bélyegzőt készített szól a történet - és sorra lebélyegezte az „Ezt a képet az Abbázia kávéházból loptam" felirattal a képeket. Erre már a művészeknek lépniök kellett, s ők is egy bélyegzővel lepték meg a derék Steuer Gyulát: „Ezt a házat az Abbázia kávéházból loptam!"

64 A művészvilág szecessziója, vagyis a Japánba való átköltözése ezután történt. De nem mindenki szakította meg a kapcsolatot az Abbáziával. Rippl-Rónai József egy 1915-ben kelt levelében az Abbázia kávéházba invitálja Móricz Zsigmondot, mert hat és nyolc között ott lelhető fel a művész.

65 No, természetesen a Steuercsalád sem szakított a piktorokkal, hiszen az 1930-as években Grünwald Ödön festőművész volt az Abbázia főpincére. „Büzbomba az Abbáziában" - címmel írt felháborodott vezércikket Vázsonyi János országgyűlési képviselő aki nemcsak az Abbázia, hanem a Japán törzsvendége is volt - az Egyenlőség 1937. január 7-i számába. 1936 Szilveszter éjjelén, amikor a zenekar éppen a Himnusz akkordjait játszotta, kihasználva a pillanatnyi sötétséget, könnyfakasztó bombákat dobtak a zsúfolt kávéházba. „Mintha szimbólum volna ebben. A bűzbomba jelképe az izgatás, a gyűlölködés politikájának" írja Vázsonyi János. „Annak a politikának, amelynek szaga van. Amely eszközeiben és céljaiban egyaránt orrfacsaró. Amelynek forrásai nem ismertek, vagy talán, hogy precízebbek legyünk, nem bizonyíthatóak, de nem szagtalanok." Az Abbázia addigi története viszonylag békés és nyugodt volt. A harmincas évek közepén Magyarországon is felerősödő szélsőjobboldali, náci mozgalmak és pártok egyre többször hallatták hangjukat. Velük hozható összefüggésbe a merénylet, melynek politikai felhangjai

67 már egy új, vészterhes korszak bevezető akkordjai voltak. Az Abbázia kávéház története nem ezzel az incidenssel ért véget, ám a világháború alatti idők és az 1945 utáni rövid másodvirágzás korszaka már egy következő történet része lesz. 63. Herman Lipót: A művészasztai. Bp., 1958.29. p. Idézi: Erki Edit: /. m. 48. p.; továbbá: Lyka Károly: Vándorlásaim a művészet körül. Bp., é. n., 286. p. 64. A történetet elmeséli Gundel Imre-Takács Judit: /. m. 228. p., és Erki Edit: lm. 48. p. 65. Rippl-Rónai József: /. m. 152. p.