Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
NŐK A KÁVÉHÁZBAN - FORRAI JUDIT Kávéházak és kéjnők
legszigorúbban ellenőriztesse, és amenynyiben azon gyanú alaposnak bizonyulna, hogy egyikében vagy másikában a női alkalmazottak tényleg kéjelgést űznek, intézkedjék aziránt, hogy az illetők, úgy mint a felügyelet alatt álló kéjnők rendszeres orvosi vizsgálat alá vétessenek. Amennyiben pedig az ott űzött titkos kéjelgés dacára az illető szállodatulajdonosok és vendéglősök abbeli rendelkezésnek, hogy az alkalmazott női cselédek orvosilag vizsgáltassanak, eleget nem tennének, ellenük a legszigorúbban járjon el." Női kávéházak, melyek a nappali prostitúció közvetítő helyei. Italfogyasztással egybekötött váróhely, ahová a férfivendég betérését várják. A szomszédos lakásokban vagy garniszállókon bonyolódik le a kávéházban megkötött „üzlet". Varieték, kabaretek, Tingel-Tangel, chantantok, zengerájok vagy dalcsarnokok és egyéb zsargon szóval megnevezett, alacsony színvonalú énekes, zenés üzlethelyiségek, olykor a pincében lévő füstös mulatóhelyek, ahol a nők a megfelelő „munkaruhában", azaz eléggé laza öltözetben, nem képzetténekhanggal kuplédalokat énekelnek mint chansonettek 10 , és néhány akrobatikus táncot mutatnak be. Bűvész és pantomim mutatványosok, valamint szalonhumoristák, komikusok szórakoztatják a betérő vendégeket. A kupiédalok tartalma sikamlós, olykor pornográf elemeket tartalmaz 11 . A virágoslány, a kenyereslány, a kasszírnő, a ruhatáros mind megtalálhatók e helyeken: 12 esetleg hajlan10. Vajda József: Magyar dalcsamok. Vasárnapi Újság, 1885.3. p. u. Yvette Guilbert, Népszava, 1894. január 12. 3-4. p. 12. Porzó (Ágai Adolf): Utazás Pestről-Budapestre 1843-1907. dók a férfiak szexuális igényeinek kielégítésére, de legalábbis a szexuális vágyak felkeltésére. A budapesti kávéházak forgalmuk érdekében természetesen zenekarokat is alkalmaztak. Általában azok a kávéházak, amelyek a prostituáltaknak helyet adtak, úgynevezett „macskazenekart", vagyis női zenészeket alkalmaztak. (Az ókori görög fuvolás lányokhoz voltak hasonlók, akik lakomákon zenéltek, de invitálás esetén nemcsak ezt a szolgáltatást tudták nyújtani). Megteremtődik a kávéházak és mulatók sajátos írott sajtója is, mely naprakészen kínálja számtalan műsorát a szórakozni vágyóknak. 1890-ben indult a Mulatók Lapja Klein Manó kiadásában és szerkesztésében. Mint bevezetőjében írja a szerkesztő, erkölcsrontás nélkül kívánja a nyájas olvasót szórakoztatni. „Kenyeret és cirkuszt (panem et circenses) kívánt hajdan a római nép. Manapság pezsgőt és orpheumot kíván. Hogy jól tölthessük az estét, háromra van szükségünk: pénzre, szép hölgy társa13 ságára és jó mulató helyre". Hol mulassunk estére című rovatában megemlíti az akkori mulatók helyét és címét: Operaház, Nemzeti Színház, Gyermek Színház, Folies Caprice - I. rendű dalcsarnok, első Fővárosi orpheum, Prugmayer orpheum, Imperial, Kék macska, Harmónia dalcsarnok, Lengyel daltársulat. Az Edison kávéház, melynek tulajdonosa ifjabb Weingruber volt, kiváló találkozóBudapest, 1908. 403-407. p. M Mulatók Lapja, 1890. február 16.1.3,5. p.
