Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - NAGY BEÁTA Nők a kávésok és a kávéházi alkalmazottak között

portot, amellyel a vendégek közvetlenül is találkozhattak a kávéházakban. Éppen ezért ezzel a két csoporttal kapcsolatban merült fel leggyakrabban a titkos prostitúció gyanúja és vádja. Ebből pedig következett, hogy az életkori korlátozás is őket érintette a legsúlyosabban. A felírónő feladatát az képezte, hogy pontosan ellenőrizze, szemmel tartsa a forgalmat. Miként több forrás is említi, ez „tipikusan női" foglalkozás volt a közvélekedés szerint. „Erre a szerepre részben a hagyomány, részben a munka természete 26 folytán mindig nőket alkalmaztak." A felírónők bizalmi feladatot láttak el, ellenőrző funkciójuk révén köztes helyzetet foglaltak el a munkaadók és az alkalmazottak között. A vendégszórakoztató, vendégmarasztaló feladatot is ellátó kasszírnők a szépirodalomban sokat emlegetett figurák voltak. A bizalmi pozícióból következett, hogy erre a posztra a kávés többnyire saját (női) rokonát ültette: feleségét, sógornőjét, nővérét, akiknek erkölcse és megbízhatósága nem volt kérdéses. A női foglalkoztatottság kibővülésével azonban alkalmazottak vették át a „kasszatündér" szerepét. Az első világháború során ők rendelkeztek különösen jó eséllyel arra, hogy pincérré lépjenek elő, s ezáltal jelentősen növeljék a jövedelmüket, mert a felírónői munka alacsony fizetéssel járt, és borravaló sem egészíthette ki. 25. Hollósy: /. m. 5. p. 24. /. m. 8. p. 27. Bevilaqua Borsody Bélo—Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak. Mivel a kasszírnők keresete alacsony volt, viszont a férfi vendégekkel való találkozás gyakori, ezért őket fenyegette leggyakrabban - legalábbis a korabeli források szerint - a prostitúció gyanúja. c/ Különböző minőségű és fizetségű munkalehetőségeket kínált a konyha. A konyhában alkalmazott munkásokat tanultabb és tanulatlan csoportokra lehet osztani. A tanultabbaknak a feladata az ételek elkészítése, tálalása és a kávéfőzés volt. Bár az első világháború előtt itt is főleg férfiakat foglalkoztattak, a háború során ezeket a munkákat már „héttizedrészben" nők végezték. Ezek a kávéfőzőnők gyakorta konyhalányként kezdték a munkát, majd közben kitanulták, „ellesték" a kávéfőzés fortélyait is. d/ A legalacsonyabb rangú munkát azok végezték, akiknek feladata a kávéház tisztán és épségben tartása volt. Az alkalmazottak túlnyomó többsége „a munka természetéből adódóan" nő volt, nekik folyamatosan, azaz szabadnap nélkül kellett végezniük a szakértelmet egyáltalán nem igénylő feladatokat. 3. Szamok, tendenciák Szemügyre véve a vizsgált korszakra vonatkozó statisztikai adatközléseket, azt láthatjuk, hogy a 20. század első két évtizedében fokozatos volt a kávéházakon belül a női alkalmazottak térfoglalása. Kávé és kávémesterség 1535-1935. Budapest, 1935. 1195. p. 28 Hollósy: /. m. 9. p.; Harsányi: /. m. 58. p.