Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - DOKUMENTUM (YBL MIKLÓS LEVELE) A Bazilika továbbépítése érdekében

ÉPÍTÉSZEK A Bazilika továbbépítése érdekében Ybl Miklós H ild József halála után, 1867-ben vette át a Bazilika építkezésének vezetését. Az 1868-as kupolabeomlás következtében, melyet Ybl jóval korábban megsejtett, az építkezés egészen 1874-ig szünetelt. A katasztrófa okainak kivizsgálására bizottságot neveztek ki, melynek tagjai közt a főváros, a Közmunka és Közlekedési, valamint a Vallás és Közoktatási Minisztérium szakemberei voltak. A bizottság jelentése sosem készült el, s ebbe a kultuszminiszter, Eötvös József nem nyugodott bele. Csak halála után, Trefort Ágoston minisztersége alatt kezdődhetett újra az építkezés. Trefort elérte, hogy 10 éven át évi 40.000frt. segélyt kaphasson a Templomépítési Bizottság a központi vallásalapból, azzal a feltétellel, hogy ugyanennyit ad hozzá a város is. Ez a forrás 1885-ben kimerült, s ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag alig jutott pénz az építkezésre. A templom ekkor már újra állt, felfalazták a pilléreket, a körítőfalak is lényegében a végleges állapotnak - tehát Ybl tervének - megfelelően eljutottak a főpárkány magasságáig. Ybl felelőtlenségnek tartotta a kupola csegelyeinek építését megkezdeni addig, amígennyire bizonytalannak látta az anyagi forrásokat, itt ugyanis a hosszadalmasan elhúzódó, meg-megszakadó építkezés a szerkezet biztonságát veszélyeztette volna. Ekkor keletkezett az alább idézett levél. A kupolaépítkezéshez a szükséges anyagi fedezetet végül egy műemléki és templomépítési alapot támogató sorsjátékkal teremtették meg. Yblnek még 1891-ben bekövetkezett halála előtt sikerült a homlokzatokat a kupolával együtt teljesen befejeznie, ám a templomot csak 20 évvel később, 1905-ben avatták fel. Kemény Mária