Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - DÉRY ATTILA A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948)

helyi érdekek képviselőjének szerepét játszhatja, egységes akarat érvényesülését elfojtó rendszerben viszont éppen a közös érdekek érvényesülését teheti lehetővé. Egy szabályzatalkotási, városrendezési, építési engedélyezési jogokkal bíró testület létrehozatala azonban mindenképpen túlmutat a műszaki kérdések körén; alapításának, jogkörének, szervezetének, működésének, felügyeletének meghatározása politikai kérdés, amely hosszú időre meghatározhatja a főváros fejlődésének irányát. Források. Szépítő Bizottmány iratanyaga: BFL 1207 K - Pesti Építési Bizottság iratanyaga: BFL IV. 1305 - Pesti Mérnöki Hivatal anyaga: BFL; IV 1326 o-b - F.K.T. iratai a BFL II. 1 a-g- fővárosi terv és iratanyag 1873 után: BFL 1421 ai Irodalom. Általános összefoglalás: Rómer Flóris, A régi Pest. Bp. 1873., Schmoll Lajos, Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez Ml. Bp. 1899. - A pesti periféria kialakulásáról: Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása. TBM. XIV. 1956.97-126., Turányi Kornél, A Ferencváros. Városi Szemle XXXIV., Pásztor Mihály, A százötven éves Lipótváros. Stat. Közi. én. - Schilson tevékenységéről: Gárdonyi Albert, Az Erzsébettér keletkezése. História 1929 (Pestbudai Emléklapok) január, 128-133. - a Szépítő Bizottmányról: H. Boros Vilma, A pesti Szépítő Bizottmány működésének kezdete és a Szépítési terv. MMM évk. 1953. Bp. 1954.507-530., Gárdonyi Albert, Pest város újjáépítése a XIX. sz. elején. Pest-Buda Művészeti Alm. szerk. Schoen A. Bp. 1919.74-88., Rados Jenő, Budapest városépítészetének története. Technika mell. 1928.10. sz.-hoz 16-tól. - az első szabályzat: Allgemeine Bauordnung für die Freistadt Pesth. Pesth 1839. — József nádorról: József nádor iratai 1809-ig. szerk Domanovszky Sándor. Hl. in: Magyarország újabbkori történetének forrásai Bp. 1925-1935. és Domanovszky Sándor, József nádor élete. Bp. 1944. - az árvízről: A Pest-budai árvíz 1838-ban. szerk. Némethy Károly, Bp. 1938., Jégszakadás és a Duna kiáradósa. kiáll. kat. 1988. BTM. - az egyesítés előtti pesti város-szervezetről: Wildner Ödön, Buda és Pest közigazgatásának története az 1848-1865. évi abszolutizmus és provizórium alatt Hl. Bp. szfőv. 1939. - az egyesült főváros hivatali szervezetéről: Flaxmayer József, Budapest közigazgatási szervezete és alkalmazottjai. Bp. 1936. - A városegyesítés dokumentumai in: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye, szerk. Gárdonyi Albert. Bp. 1913. - A hatvanhetes korszak városfejlődésének összefoglalója: Budapest műszaki útmutatója, szerk. Edvi Illés Aladár. Bp. 1896., A negyvenéves Budapest. A Városi Szemle Jubiláris Száma. Bp. 1913. és Gárdonyi Albert, Ötven év Budapest székesfőváros történetéből. Bp. 1925. - a hatvanhetes korszak építészetéről: Divald-Rozinay, Budapest építményei. Bp. én. és A. Schroll; Budapest új épületei. Bp-Bécs én. 1907 k. - Az F.K.T. történetére

1

1929-ig: Siklóssy László, Hogyan épült Budapest? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Bp. 1930., 1930-tól 1940-ig Harrer Ferenc, Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940. Bp. 1941. - Budapest két világháború közötti fejlődéséről: Halász Árpád, Budapest húsz éve } 920-1939. Bp. 1939. - általában a kapitalista korszak várospolitikájáról, elfogultan, de tényekkel: Kiss György, A budapesti várospolitika 1873-1944. Bp. 1954. - A vízművekre vonatkozóan: Nagy Lajos, A 100 éves Fővárosi Vízművek. Bp. 1968. - A világításról: Pásztor Mihály, A közvilágítás alakulása Budapesten. Bp. én. - A csatornázásról, Budapest-balpart csatornázása. Bp. szfőv. 1918., Zaitz László, Budapest csatornázása. Stat. Közi. 83/2. és Darvasy Károly, Budapest csatornázása. Bp. 1914. - Általában a közüzemekről: Szekeres József, A fővárosi közüzemi hálózat működésének jogi szabályozása 1872-1938. TBM. XXII. 1988.287-310) - Az egész közmunkatanácsi korszak építészetéről és építészeti irodalmáról: Merényi Ferenc, A Magyar Építészet 1867-1967. Bp. 1970. - A két világháború közötti fővárosi építészetről: Benkhardt-Preisich, Budapest építészete a két világháború között. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények. X. 1967.461-524. és Pamer Nóra: Magyar építészet a két világáború között. Bp. 1986. - A főváros környéki ipari övezetekről: Berend-Ránki, A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének történetéhez. T.B.M. XIV. Bp. 1961.535-574. - A főváros fejlődésének hosszú tendenciáiról, térképekkel: Budapest városfejlesztési programja. A törvényhatósági közgyűlés külön bizottságának jelentése. Bp. 1940. és Szendy Károly, Tanulmány Nagy-Budapestről. Bp. 1942. 1945 előtt, de leginkább a hatvanhetes korszakban az állam által finanszírozott építkezések esetén a kormány, a kor gyakorlatának megfelelően, törvényekkel szabályozta az építés feltételeit. Fővárosi építés esetén, kidolgozásukban az illetékes Közmunka és Közlekedésügyi, - 1889-től; Kereskedelmi - Minisztérium tisztviselői mellett a főváros és az F.K.T., valamint esetenként a Magyar Mérnök és Építész Egylet képviselői vettek részt. A főváros arculatát és fejlődését meghatározó törvényekből közöljük az e korszakban alkotott legjelentősebbeket... a vakok intézetének építéséről, - 1873. évi XXXI. tc. -; a sebészeti kóroda építéséről - 1874. évi XXI. tc -; az áru