Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

A mintaadó polgármester Bórczy István beruházási programja (1906-1914) ERDEI GYÖNGYI „Városok igazi nagyságának legjellemzőbb mértéke talán kulturális közterheik szaporodá­sa. ...A világ, bár lassan, de észrevehetően de­mokratizálódik. A város, ez a kiválóképen de­mokrata alakulás egyre előzékenyebben kényte­len polgárainak mindenfajta igényét kielégíteni. ...A nagyvárostól a modern szellemi élet egyene­sen irányítást vár, egyenesen vezető szerepét je­löli ki, e szerep minden kötelezettségével. ... ...A gyorsan épült Budapesten egy általános közízlés nem tudott kifejlődni. Még most is szükség van tehát arra, hogy a város ne csupán a szorosan vett városépítést tartsa kezében, ha­nem magát az építőművészetet is irányítani igyekezzék; mint építtető és háztulajdonos is pél­daadó tevékenységet fejtsen ki. Az iskola, a hi­vatalos épület, a bérház, amelyet újabban szin­tén építtet a város, mind kell, hogy művészi jelentőségű legyen. " 1910-ben jelent meg a Nyugat művésze­ti kritikusa, Lengyel Géza tollából e prog­ramadó cikk. Fontos hozzátennünk, hogy éppen a „Népművelésiben, a főváros sa­ját - Bárczy István alapította - kulturális folyóiratában. A cikk jelzésértékű. Megje­lenése idején már folyik a főváros önálló ­mindmáig példátlan volumenű - szociális és kulturális beruházás-sorozatának meg­valósítása. Bárczy városfejlesztési elképzelései A megelőző évtizedek gyakorlatától el­térő, nagyvonalú várospolitika elveinek ki­alakítása - szűk körben - korábban megin­dult, de Bárczy polgármester már első be­szédében a nyilvánosság elé tárta elképze­léseit, s megfogalmazta - az „önkormány­zati függetlenség" mellett - az erős magyar

Next

/
Thumbnails
Contents