Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - MIHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI Három építészek

megállapodás van, tehát amelyek a magyar tervezőt is beengedik. Na, ilyen ország nincs egy sem. Szóval itt is elszabadult a pokol, és ezért kellene kamarai törvény rettenetesen gyorsan. Még valami: van-e olyan stílus, amelyikbe szívesen sorolná be magát? Nincs. Megérintett a posztmodern szele, de nem mint stílus, hanem mint játék, mint olyan eszköz, amely perbe szállt a vulgarizált szériamodernnel. Én abban hiszek, hogy a jelennek is joga van rá, hogy kifejezhesse magát. Nem hiszek semmiféle eklektikában, inkább a high-techben hiszek. Bár még sose csináltam ilyen épületet, mert nem volt rá pénz. De most a rendŐrség ilyen lesz. Ez a csupa fém, csupa üveg ház? Igen. Nagyon hálás vagyok a rendőrségnek, mert funkcionálisan erősen meghatározta ugyan, hogy milyen legyen az épület - ami teljesen természetes, hiszen pontosan kell tudni, hol megyek be szabadon és hol megyek be, ha összekötözött kézzel visznek-, de ezen túlmenően elhitték nekem, hogy ez a mozgalmas ház, amit csinálok, nem lesz túlságosan drága. Hála Istennek a tender végeredménye engem igazolt. Az a magyar csoport, amely feltehetőleg csinálni fogja a házat, alacsonyabb négyzetméter-árért csinálja meg, mint egy mai rózsadombi ház ára. Mert az messze százezer forint fölött van, ez pedig egyértelműen alatta marad ennek a négyzetméter-árnak. Bizonyítani szeretném, hogy egy borda nélküli, csupa üveg, teljes klimatizálással ellátott, meglehetősen drága elektronikával felszerelt, a mai legfejlettebb technikával épült, külső megjelenésében is hangsúlyosan mai épületet kvázi olcsón is meg lehet építeni.