Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - MIHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI Három építészek

Három építészek MlHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI Finta József: „... megengedhetem magamnak, hogy vitatkozzak." Mióta dolgozik a Lakótervnél? Harminchat és fél éve. Az egyetemen először Rákosi-, aztán Népköztársasági ösztöndíjam volt - ezeket minden ellenkező híreszteléssel szemben nem politikai okokból osztogatták; egyszerűen el kellett érni a négy és feles vizsgaátlagot, ami igen nehéz volt, mert egy csomó olyan tantárgyat is jelesre kellett megtanulni, amelyik engem például nem érdekelt. Az ösztöndíjaim és a tanulmányi eredményem ellenére azonban az elhelyező bizottság olyan kivitelező céghez akart küldeni egyetem után, amelyik akkor csak recski munkákkal foglalkozott. Mi az az elhelyező bizottság? Én 1958-ban végeztem, akkor még létezett elhelyező bizottság. Ez ajánlott állásokat a végzősöknek, amelyeket illett elfogadni, már csak azért is, mert másra úgysem volt lehetőség. Tervezőirodába kerülni szinte lehetetlen volt. Miért? Mert nem illett kezdő építészeket tervezőirodában alkalmazni. Tervezővállalatok is meghirdettek állásokat, de ezeket nem az ifjú egyetemisták pályázhatták meg, hanem az elhelyező bizottság osztotta ki őket. Rám nem osztott ilyen állást, noha egyetlen kérésem volt a bizottsághoz, hogy lehetőleg Budapestre helyezzenek, mert édesapám már hetven felé közeledett, s együtt akartunk maradni. Ezek után osztottak be ehhez a vállalat-