Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói

sége révén Frölich Frigyes sógora, ki 1841­ben társult be az akkor nemrég alapított sztearingyertya-gyárba, melyet aztán to­vábbfejlesztettek. Jurenák József később, az ötvenes évek derekán Pozsonyba tele­pedett át. Egyik leánya, Stefánia 1867 után Heckenast Gusztáv negyedik felesége lett. Lehet, hogy Heckenastnak - cége 1873-ban történt eladása utáni visszavonu­lása, házépítése felesége esetleges pozso­nyi vonzódásával, családjának itteni rezi­deálásával függött valamiképpen össze. E rokoni kapcsolatok - mint a majd még ezu­tán láthatók is - érzékeltetik e társadalmi csoport belső kohézióját, személyes kap­csolataik kiterjedtségét, állandóságát. A Pesten született szepességi származá­sú, a Jurenák-családdal - mint láttuk - szo­rosan rokonságban álló Frölich Frigyes (1811-1891) a pesti kereskedelmi élet ügy­védi vizsgával is rendelkező kiemelkedő, vállalkozó szellemű tagja volt. Háromeme­letes lipótvárosi házát (V., Sas utca 3.) 1853-54-ben építteti. Lehetséges, sőt való­színű, hogy a Feszi-triász és az építtető Frölich Frigyes kapcsolata Henszlmann révén adódott, s noha a Jurenák-közvetítés sem kizárható, ez a valószínűbb. Akárhogy is volt, itt is jól tetten érhető Henszlmann Imrének kapcsolatbiztosító vagy legalább­is kapcsolatszilárdító szerepe. Fejérváry Gábornak ugyanis, Pulszky Ferenc mű­gyűjtő nagybátyjának, akit utolsó éveiben Henszlmann és felesége gyámolított, ápolt - 1851 novemberében kelt gyászjelentésé­nek tanúsága szerint - Zsivora György és Frölich Frigyes volt a végrendeleti végre­hajtója, vagyis bizalmi embere. 7. S. Weber: Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX: Jahrhunderts Érdemes megjegyeznünk, hogy Frölich Frigyes új házában lakott rövidebb ideig Jurenák Károly ügyvéd és egy bő évtize­den keresztül {\%tá-\g) Jurenák Ede {X&XÜ­1894), a Dunagőzhajózási Társaság emlí­tett hajóskapitánya. Ez utóbbi annyiban érdemel figyelmet, hogy talán ő közvetí­tette a kapcsolatot, melynek nyomán Feszi tervezte megDominico Ferro jubileumi ser­legét 1863-ban, esetleg korábban, 1857­ben a Masjon-emlékbillikomot is. Domi­nico Ferro a Társaság hajózási felügyelője volt, és annak kapitányaitól kapta ezt a ser­leget 25 éves szolgálati jubileuma alkalmá­ból../. A. Masjon hajóskapitány és hajóépítő volt, aki először a Dunagőzhajózási Társa­ság szolgálatában működött, majd 1844-től az óbudai hajógyárat vezette 1856 végéig. A távozó igazgatót 1857-ben tisztelték meg a gyár tisztviselői és munkásai az említett díszserleggel. A családi összefonódások közül ide kí­vánkozik annak említése, hogy Frölich Frigyes unokája, Irma annak a Giergl Im­rének volt a felesége, kinek apja (Henrik) Marschalkó János sógora volt, lévén hogy testvérét, Giergl Hedviget vette el felesé­gül. A Feszi Frigyessel többször együtt dolgozó Marschalkó János (1819-1877) ese­tében nem annyira ez a véletlenszerű, a nem szepességi és katolikus családon ke­resztül adódó rokonság, hanem szepességi származása, evangélikus hovatartozása volt a lényeges. Ugyanaz a tényező, mely a tri­ászt megbízóinak egy meghatározó, döntő csoportjához vezette el, játszott feltehető­en itt is lényeges szerepet abban, hogy a szobrász 1846-os 7 külföldről történő haza­1800-1900. 06,1901. p. 300.

Next

/
Thumbnails
Contents