Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - PRAKFALVI ENDRE Az 1953-as városépítészeti vita

várostestből kiemelkedő építészeti hangsúlyt, itt új elemként a Nagyvárad téren. De rögzíti is, hogy ezek nem moszkvai léptékűek, a tömeg és magasság nem haladhatja meg a Parlamentét, illetve a Bazilikáét! Közintézmények vonatkozásában: a kormányzati szervek székhelye a vár legyen, a Boráros téren helyezendő el a Nemzeti Könyvtár, a Nemzeti Képtár a Sztálin téren, Sztálin szobrától délre, a Műcsarnok pandantjaként, a Nemzeti Színház elhelyezésére pedig az általános terv a Sztálin úton, a volt Andrássy úti leánygimnázium épülete helyén nyújt lehetőséget. Ugyan a terv lényege továbbra is az, hogy kifejezi a szocialista városnak a kapitalista várostól alapvetően különböző voltát, amennyiben „biztosítja a lakosság számára a lehető legjobb életkörülményeket a munkahely, a lakás, az üdülés és a közlekedés terén, egyúttal a szép (kiem. tőlem - P. E., így, nemes egyszerűséggel) város igényének kielégítését." Azonban a terv és a megvalósítás ütemezése már „csupán keret a végrehajtandó népgazdasági beruházások megfelelő elhelyezése számára."! 1956 elején, hivatkozással a népgazdaság távlati tervezésének elégtelen voltára, 29 a téma lekerül a „napirendről". 28. „Összefoglaló ismertetés" (lásd előző j.): a terv célja; 1. o., a városépítészeti kompozíció; 14 skk.; az ütemezés; 3. o. Az ütemezés alapja a terv távlata, ami „nem tévesztendő össze a meghatározott időre (!) szóló népgazdasági tervekkel." 2. o. 2?. Cf.: Preisich, 1969. id. mű, 48. o.