Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
HELYZETEK - PRAKFALVI ENDRE Az 1953-as városépítészeti vita
- Hol indokolt a meglévő körutak, sugárutak továbbfejlesztése, új útvonalak nyitása: A vita, illetve az ankét ötlete Pongrácz Kálmántól és Horváth Mártontól (építészmérnök, bár hivatását akkor már nem gyakorolta, 1953-ig mint a Szabad Nép főszerkesztője az MDP PB tagja, majd 1954-ig a KV osztályvezetője) származott, amit a PB elfogadott. Azonban jellemző módon az egyik legfontosabb adatot, amelyet az előterjesztés tartalmazott, hogy tudniillik 10 év alatt 60 ezer lakás épüljön meg, a PB töröltette, bár ez az ismertető 15-ik oldalán még megjelenhetett. A kiegészítés azonban ilyen konkrétumokig már nem ment „le" . 14 Horváth Márton állította össze a jelentést is a november 20-21-én lefolytatott ankétról a PB-nek. Megállapította, hogy a városi tanács terve csak az „imperialista korszakban kialakult Budapestnek egy javított változatát" adja, noha az általános rendezési tervnek azt kellett kifejezésre juttatnia, tükröznie, hogy Budapest „... a szocializmust építő Magyarország fővárosa. Itt összpontosul az ország vezetése, ez az ország kulturális és tudományos központja, a magyar proletariátus fellegvára, hazánk legjelentősebb ipari városa, a világhírű magyar sport középpontja"! Ismertette Horváth Márton a Dunával párhuzamos 12. Prakfalvi Endre: A budapesti ös-metró (1949-1956). In: Budapesti Negyed 5. sz. A város alatt. 1994. 25-47. o. Az ankéton elhangzott: „El kell érnünk, hogy a városkép olyan élményt nyújtson, mint nyújtanak a moszkvai metró állomásai az ottani dolgozóknak" (Kovács Zsuzsa) lásd 17. lábjegyzet. 13. Cf.: Budapesti Városi Tanács Vb. ismertetője a Budapesti Városépítészeti vitához. 1953 június. Kiegészítve 1953 november, valamint a mellékelt „Tézislap". „szalagrendszerű" és a „gyűrűs-sugaras" alternatívákat, a várossziluettnek és a városközpontnak az Engels térre - mint központra - történő kialakítását is. 15 A városi tanács saját tervező intézménye mellett tehát 12 építészt is „felszólított", hogy a város építészeti koncepciójára javaslataikat kidolgozzák. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat terve (ez volt a tanács terve) a város történelmileg kialakult szerkezetét vette alapul, melynek leglényegesebb eleme az Engels téri Fórum. A Sztálin-hídfőben, a Petőfi-hídfőben és a Kassai téren stb. létesít magasházat, a reprezentatívan kiépítendő peremvárosi központok pedig a főútvonalak révén kapnak megfelelő kapcsolatot a főközponttal 16 . Zsitva Tibor az Engels tér környéki városközpontot kinyitja a Dunáig, Weiner Tibor is kivezeti a Sztálin (Andrássy) utat a folyóig (szintén nem egyedül a résztvevők közül), valamint a sugárutak rendszerével és magas házak révén létrehozható axisokkal alkot építészeti egységeket, melyeket integrál a természeti táj sziluettjébe. A tervek majd mindegyike foglalkozik a már a két világháború között, sőt korábban is felvetett rendezésbeli tisztázatlanságokkal, miként az új Nemzeti Színház elhelyezésének kérdésével vagy az ún. Fórum problémával. Schömer Ervin nem a színház m. PIL 276 f. 50/138. Május 13. Az ankét a lakóépületek városalakító szerepét hangsúlyozza, ne a középületekét! (Megjegyzendő, hogy Nagy Imre miniszterelnöksége július 4-től datálódik.) Tulajdonképpen már ekkor eldőlt az általános rendezési terv(ek)ben megjelenített „víziók" sorsa, mert a KV titkársága lefektette, hogy a főváros „fejlesztésének alapja a II. ötéves terv" ! Megtörtént a problémahalmaz csúsztatása. is. PIL 276 f. 50/138.1953. december 8. 16. Ankét, 144. o.
