Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - PRAKFALVI ENDRE Az 1953-as városépítészeti vita

önmeghatározásának funkcióját: a rendszer történelmi legitimálását.

4 A romeltakarítást követő első építéstörténeti intervallumot a korabeli terminológia kozmopolita-funkcionalista szakaszként határozza meg. Ismertebb megvalósult példái mások mellett: a MÉMOSZ székház, az ún. Duna-parti pontház (a Parlamenttel átellenben), az AMTI székház a Molotov téren (a Vigadó épülete mellett), a Fehérvári úti OTI vagy az Erzsébet téri autóbusz pályaudvar. Itt kell azonban azt is megemlíteni, hogy az egyik legelső tervezői munka a háborús pusztítás után a Nemzeti Pantheon grandiózus elképzeléseket mutató pályázata volt... A főváros általános rendezési terve tulajdonképpen a szakma és a hivatal számára folyamatosan a napirenden szerepelt. Preisich Gábor megállapítása szerint azonban ezek (a Közmunkatanács, a '47 februári közgyűlési határozat és még az ÉTI koncepciói) az átmeneti idők produktumai, s nem lehettek „szocialista értelemben vett 1. Preisich Gábor (az Építészeti Tanács tagja): Budapest városrendezési problémái. Magyar Építőművészet (M.Épm.) 1953/5-6. sz. 139-148. Az idézet a 145. oldalon. Cf.: Budapest városépítészeti kérdései. Az 1953. november hó 20-21-én tartott ankét {Ánkéfi anyaga. Szerk.: Preisich G., Sós A., Brenner J. Építésügyi Kiadó, 1954.23. o. 2. A politikatörténeti háttér és az eszmetörténeti recepció összefoglalását lásd: Budapesti Negyed 2. sz. Koncepció és vízió. 1993. Az 1950. január elsején hatályba lépett minisztertanácsi határozat - Budapest, a peremvárosok és községek egyesítése-elemzéséhez: György Péter: Nagy-Budapest - az elképzelések és a valóság, ld. mű. 68-90., valamint Miklóssy Endre: A negyven év Budapestje. Magyar Szemle, 1994/4. sz. 339-358. 3. Építéstudományi és Tervező Intézet: Nagy-Budapest általános rendezési terve. Készült az Éíl Területrendezési Osztályán. Tervezték: Preisich Gábor, Ruisz Rezső, Karafiáth László, Kismartykonkrét, végrehajtható megoldások", ugyanis a szocializmus építése majd csak most indulhat meg teljes valóságában. így jelentőségüket ott és akkor preventív voltukban látta, mert megakadályozták (!?) az olyan beruházásokat, amelyek a város (szocialista) fejlődésére káros hatással lettek volna. Az ezen eseményekkel párhuzamosan megjelenő második szakaszt pedig már nem is az egyes épületek mineműsége, karaktere, stílusa írja le, fedi le teljességgel, hanem, fejtette ki Preisich (némiképp Major Mátéval polemizálva), a döntő az, hogy „megváltozott a lépték, amelyet csak az épülő szocializmus adhatott meg építészetünknek" (kiemelés tőlem - P. E.): a hierarchia egy magasabb szintjén vagyunk, s ezért a városépítés (mint olyan) szempontjából szükséges és kell az építészeti formát és funkciót kezelni.

6 „Milyen építőművészetre van szüksége mai társadalmunknak? Olyanra, amely érthető a kortársak számára, amely a mai generáció forLechner Gyula. Budapest é.n. (1948 július) Kefelevonat. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Magyar Építészeti Múzeum (OMvH. M.ÉpM) Benkhard-hagyaték. Elkészüléséhez, Preisich Gábor: Budapest városépítésének története, III. 1919-1969. Bp. 1969.44. o. és 62. jegyzet. A téma egészéhez 46 skk. 4. Cf.: Prakfalvi Endre: Elmélet és gyakorlat építészetünkben. 1945-1956. In: Építészet és tervezés Magyarországon, 1945-1956 (Éét). Kiállítási Katalógus. Szerk.: Prakfalvi Endre OMvH.M.ÉpM, 1992.7-22. s. A téma feldolgozásához, Vadas Ferenc: Budapesti tervpályázatok 1945-ben I. II. III. In: M.Épm. 1985/2.3.5. sz. és Éét id. mű 8. o. és 11. jegyzet 6. Cf.: Preisich Gábor M.ÉpM 1953/5-6. sz. id. mű 141. o. és Preisich Gábor: Építőművészetünk problémái. Csillag 1955/6 sz. 1283-1288. Major helyzetmegítélése ugyanerről a kérdéskörről id. hely 406-418. (február)