Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói
Kauser-Feszl-Gerster társulással való kapcsolatukkal. Ezt szem előtt kell tartanunk, hiszen az ilyesminek jelentős hatása van a megbízók körének milyenségére. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy a triumvirátusban legkevésbé ő foglalkozott az üzletszerzéssel. E korszaka szempontunkból azért is jelentős, mert a társulás mindjárt az első években sok feladatot oldott meg, igényes és nagyszabású megbízásokat tudott szerezni, és egyáltalán, az együttműködés kilenc esztendeje igen termékeny volt. Ennek valószínű magyarázata az, hogy a cég három építésszel nagyobb teljesítő és átütő erőt képviselt, mint amilyet később Feszi egyedül; hogy az elmélyült építészmunka (Feszi), a műszaki tervezés (Gerster) és az agilis üzletszerzés (Kauser) megoszlott köztük, s hogy a kezdet kezdetén már olyan évtizedek óta működő kivitelező üzem állt rendelkezésükre, mint Zofahl Lőrincé (1791-1863). Nyilván nem csekély szerepet játszott a fiatalos pályakezdő lendület is. Itt jegyezzük meg, hogy - mivel munkásságukban az architektonikus formálás dokumentálhatóan Feszi nevéhez fűződik - ha alkalmilag a társulásról beszélünk is, szempontunkból Feszi Frigyesre gondolunk. És tudnunk kell, hogy az épületek cégszerűen akkor is a társulás nevéhez tartoztak, ha - szempontunkból joggal - Feszi műveként beszélünk róluk. A mondottak alapján érthető, ha klientúrájuknak egy jelentős, alapvető vonulata ekkor alakult ki. Természetesen vizsgálandó lesz majd, hogy - amennyiben maradandónak bizonyul a megbízóknak e kö3. Sisa József: Széchenyi István építészeti érdeklődése. Művészettörténeti Értesítő. 1992.1-4. sz. p. 54. re - hogyan oszlik meg a társulás felbomlása után annak tovább működő tagjai közt. A megbízók e vonulatában két csoport, részben talán összefonódó jelenlétét figyelhetjük meg: Széchenyi István személyének, környezetének és a túlnyomórészt jelvidéki (szepességi, pozsonyi), német eredetű evangélikus kereskedő-vállalkozó polgári rétegnek a szerepét. A Széchenyivel feltűnően hamar (már 1846 elején) létrejövő kapcsolat eredete a bizonytalanabb, sokféle oka lehetséges. Mindenesetre a korai kapcsolatteremtésen túl feltűnőnek kell tekintenünk, hogy még egy fél esztendő sem telik el a Hild által tervezett és épített sétatéri nagy ház befejezése (1846 májusa) után, s már javában Feszlék tervezik Széchenyi újabb házát, melyre ráadásul a gróf 1843-ban már készíttetett egy tervet a nagy mesterrel. 3 Az említett vagyonos pesti evangélikus polgárok ismeretségét feltehetően az ugyan katolikus, de kassai származású Gerster és rajta keresztül az ugyancsak kassai, Gersterrel baráti viszonyt fenntartó, evangélikus Henszlmann Imre (1813-1888) közvetítette. Megjegyzendő, hogy a sikeres, vagyonosodó pesti kereskedő rétegben feltűnő az evangélikusok számarányukat felülmúló részvétele . Feszi és társai klientúrájában való feltűnően nagy szereplésüknek bizonyára ez az egyik oka, de hihetően az említett kapcsolatok révén kialakult ismeretség-láncolat volt a sokkal lényegesebb. Ami Széchenyi megbízásait illeti, azok közül egy kivételével nem valósult meg semmi 5 . Amit ismerünk, azt a részben 4. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp. 1989.
