Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói

Kauser-Feszl-Gerster társulással való kap­csolatukkal. Ezt szem előtt kell tartanunk, hiszen az ilyesminek jelentős hatása van a megbízók körének milyenségére. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy a triumvirá­tusban legkevésbé ő foglalkozott az üzlet­szerzéssel. E korszaka szempontunkból azért is jelentős, mert a társulás mindjárt az első években sok feladatot oldott meg, igé­nyes és nagyszabású megbízásokat tudott szerezni, és egyáltalán, az együttműködés kilenc esztendeje igen termékeny volt. Ennek valószínű magyarázata az, hogy a cég három építésszel nagyobb teljesítő és átütő erőt képviselt, mint amilyet később Feszi egyedül; hogy az elmélyült építész­munka (Feszi), a műszaki tervezés (Gers­ter) és az agilis üzletszerzés (Kauser) meg­oszlott köztük, s hogy a kezdet kezdetén már olyan évtizedek óta működő kivitele­ző üzem állt rendelkezésükre, mint Zofahl Lőrincé (1791-1863). Nyilván nem csekély szerepet játszott a fiatalos pályakezdő len­dület is. Itt jegyezzük meg, hogy - mivel munkásságukban az architektonikus for­málás dokumentálhatóan Feszi nevéhez fűződik - ha alkalmilag a társulásról beszé­lünk is, szempontunkból Feszi Frigyesre gondolunk. És tudnunk kell, hogy az épü­letek cégszerűen akkor is a társulás nevé­hez tartoztak, ha - szempontunkból joggal - Feszi műveként beszélünk róluk. A mondottak alapján érthető, ha klien­túrájuknak egy jelentős, alapvető vonulata ekkor alakult ki. Természetesen vizsgá­landó lesz majd, hogy - amennyiben ma­radandónak bizonyul a megbízóknak e kö­3. Sisa József: Széchenyi István építészeti érdeklődése. Művészettörténeti Értesítő. 1992.1-4. sz. p. 54. re - hogyan oszlik meg a társulás felbom­lása után annak tovább működő tagjai közt. A megbízók e vonulatában két csoport, részben talán összefonódó jelenlétét fi­gyelhetjük meg: Széchenyi István személyé­nek, környezetének és a túlnyomórészt jelvidéki (szepességi, pozsonyi), német eredetű evangéli­kus kereskedő-vállalkozó polgári rétegnek a szerepét. A Széchenyivel feltűnően hamar (már 1846 elején) létrejövő kapcsolat ere­dete a bizonytalanabb, sokféle oka lehet­séges. Mindenesetre a korai kapcsolatte­remtésen túl feltűnőnek kell tekintenünk, hogy még egy fél esztendő sem telik el a Hild által tervezett és épített sétatéri nagy ház befejezése (1846 májusa) után, s már javában Feszlék tervezik Széchenyi újabb házát, melyre ráadásul a gróf 1843-ban már készíttetett egy tervet a nagy mesterrel. 3 Az említett vagyonos pesti evangélikus polgárok ismeretségét feltehetően az ugyan katolikus, de kassai származású Gerster és rajta keresztül az ugyancsak kas­sai, Gersterrel baráti viszonyt fenntartó, evangélikus Henszlmann Imre (1813-1888) közvetítette. Megjegyzendő, hogy a sike­res, vagyonosodó pesti kereskedő réteg­ben feltűnő az evangélikusok számarányu­kat felülmúló részvétele . Feszi és társai klientúrájában való feltűnően nagy szerep­lésüknek bizonyára ez az egyik oka, de hi­hetően az említett kapcsolatok révén kiala­kult ismeretség-láncolat volt a sokkal lé­nyegesebb. Ami Széchenyi megbízásait illeti, azok közül egy kivételével nem valósult meg semmi 5 . Amit ismerünk, azt a részben 4. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp. 1989.

Next

/
Thumbnails
Contents