Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - HEISZLER VILMOS Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten (1867-1918)

Ha Bécsben kiválaszthattunk egy útvonalat, mely köré mintegy felfűzhettük a birodalmi főváros számos szimbolikus és reprezentatív funkciót hordozó építményét, ezt megtehetjük Budapesttel is. Az eredmény a két főváros, sőt székesfőváros (mert Bécs Haupt- und Residenzstadt címe mellett nem elmaradva Budapest is megkapta 1892-ben a székesfőváros elnevezést) esetében - a számos hasonlóság mellett is - eltérő: az Andrássy út kevésbé koncentráltan reprezentálja a magyar fővárost, mint bécsi párhuzama az osztrákot. Ezt magyarázza részben keletkezéstörténete is. Andrássy Gyulát, a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnököt az 1850-es évek párizsi emigrációs élményei komolyan befolyásolták városrendezési szempontból is, s a párizsi bulvárok budapesti megfelelője lebegett a szeme előtt, amikor elfogadtatta a magyar országgyűléssel egy a Városligetbe vezető díszes útvonal, a Sugárút megépítését előirányzó törvényjavaslatot. A reprezentációs szándék hasonló, mint Bécsben: kifejezni az állam (jelen esetben a Magyar Királyság) képességét arra, hogy egy pompás útvonallal emelje fővárosa fényét. Elsősorban nem közlekedési igényeket elégít ki (így volt ez a Champs Elysées, a Nyevszkij Proszpekt vagy az Unter den Linden esetében is), hanem az állami intézményeknek, a fővárosnak s a gazdag polgárságnak teszi lehetővé, hogy bemutassa gazdagságát épületei, a délutáni korzó alkalmával pedig hintói és toalettjei révén. A vonalvezetés az, ami Bécstől eltérő eredményt hoz: a korabeli Pest-Budán (és később Budapesten is) a 4. Neue Freie Presse 1868. december 24.; Idézi i. m. 503. különböző állami intézmények jóval szétszórtabbak voltak, mint Bécsben (ne feledjük, hogy a város is csak 1873-ban egységesül!). A dinasztikus reprezentáció és az államigazgatás központja a budai Várban volt, a kereskedelmi élet központja a pesti Duna-soron - az új Sugárút pedig nem a belvárost, a történelmi városmagot ölelte körül, mint Bécsben, hanem nevéhez méltóan sugáralakban kifelé, a Városliget irányába vezetett. Emiatt reprezentatív középület az Operán és az útvonal közelében fekvő Zeneakadémián kívül nem található itt. Belső szakaszán bérpaloták, hivatalok, külső szakaszán villák, paloták sorakoznak. Ami Béccsel megegyezik; a paloták lakói itt sem a régi arisztokrácia, hanem a feltörekvő, polgári újgazdag rétegek közül kerültek ki. Városképi és szimbolikus szempontból is legjelentősebb a sugárutat lezáró együttes: a Hősök terét kétoldalt záró két múzeum (Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok) és a historizáló magyar emlékműszobrászat egyik fő reprezentánsa, a Millenniumi emlékmű. A bécsi Ringstrassét övező középületek budapesti megfelelői másutt vannak. A magyar közjogi felfogás és a városképben érvényesülő szimbolika szempontjából is elsőrendű a budapesti Országház épülete. A magyar államéletben mindig nagyon fontos törvényhozó és képviseleti intézmény elhelyezése fontos kérdés volt. Szemben Ausztriával, ahol az egész államot átfogó képviseleti intézmény csak 1861 óta létezett folyamatosan, Magyarország a középkorba visszanyúló országgyűléssel rendelkezett, melyet a magyar alkot-