Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - KOZÁRI MONIKA Budapest a békeidőkben

mánytól, hogy a pesti parton másik kórházat országos jelleggel ó építse ki, s újólag hangsúlyozta, hogy bár bele kell nyugodnia abba, hogy három kórház helyett csak egy építtessék, de a többi kettő felállításának szükségéről most is meg van győződve, s az eszmét elejtettnek nem akarja tekinteni. A bizottság ezután a Rókus-kórház igazgatójának javaslatára kimondta, hogy az új kórházat 600 ágy helyett 800 ágyra kívánja építtetni, olyformán, hogy legyen három belgyógyászati, két sebészeti, egy bujakóros, egy rákosüszkös és egy idült bőrbeteg osztály. Ezenkívül a kórház mellett építendő egy ház, 60 ápoló apáca részére. A már szabályrendeletileg kötelezett barakkszerű járvány-kórház szintén kiépítendő. A kórház helyéül az Üllői-úti telek (14 hold) szemeltetett ki; építésével a terv készítője Hausmann Alajos lenne megbízandó, ki felhívatik, hogy terveit a fenti programváltoztatásoknak megfelelően módosítsa, mit ő január végéig tartozik teljesíteni, hogy az építés tavasszal megkezdhető legyen. A bizottság végül indítványozza, hogy a berlini, lipcsei és drezdai kórházak tanulmányozásaira néhány hétre küldjék ki dr. Hausmannt és dr. Gebhardtot." A főváros a két kórházat úgy tartotta fönn, hogy az épületek felújítási munkálataira, kórházi felszerelések - mint pl. szalmazsák, pokróc -, valamint élelmiszerek szállítására pályázatot írt ki, és „árlejtésen", azaz árajánlati tárgyaláson döntötte el, hogy ki nyeri el az építési vagy szállítási jogot. Ezzel a módszerrel a legkedvezőbb árakon látta el a kórházakat és megrendelést biztosított a kisiparosoknak. Gyógyszertárak Budapest terjeszkedését, lélekszámának szaporodását mutatja, hogy a közegészségügyi bizottság július 17-i ülésén a városi főorvos indítványozta, hogy a VI., VII. és VIII. kerületben egy-egy új gyógyszertárat állítsanak fel, mert ezeknek a kerületeknek a lakossága az utolsó népszámlálás szerint 10.000, 7.000 illetve 6.500 fővel szaporodott. A közegészségügyi bizottság javasolta a három új gyógyszertár felállítását, de mind a közgyűlés, mind a tanács vitatta szükségességét és ellene szavazott. Az ügy a belügyminiszter elé került. Tisza Kálmán miniszterelnök - aki ekkor a belügyminiszteri tárcát is betöltötte - a Pesti Hírlap szerint komoly összeütközésbe került emiatt a fővárossal. Augusztusban leiratban tudatta, hogy nem tartja indokoltnak a közgyűlés határozatát. „A népesség szaporodott, a törvénykívánta lélekszám kimutattatik, három gyógyszertár nyitását közegészségi szakközegek szükségesnek vallják: miért nem akarja tehát engedélyezni azokat a közgyűlés? A nyolc folyamodványt leküldi a miniszter azzal, hogy mindegyikre külön-külön mondja meg a főváros, mért nem adható hely neki." A Pesti Hírlap nem volt barátja Tisza politikájának, nem is állhatta meg, hogy meg ne jegyezze: „Ezen leirat a törvényhatóság határozatának teljes félreismeréséből származik, mert a főváros egyelőre egyik folyamodványra sem tett semmiféle nyilatkozatot s azok tárgyalásába bele sem bocsátkozhatik, míg csak az ügy elvi oldala eldöntve nincsen."