Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - KOZÁRI MONIKA Budapest a békeidőkben

A közraktárakat - tekintve, hogy a Duna partjára épültek és bármilyen erősségű vízfeltöréssel szemben meg akarták védeni őket - cölöpökre és oszlopokra alapozták. „Egy-egy raktár 100 oszlopon nyugszik, melyeket ívboltozatok kötnek össze. E szerint az összes épületek 400 oszlopon nyugszanak, melyek 3600 cölöpre helyeztetnek. Az alap a pincehelyiség padozatáig 5,25 méter 0 fölött. Ezen alap először egy erős földréteggel töltetik be, melyre egy méter vastag agyag-réteg jön, ezt borítja 1/2 méter vastag betonréteg, melyet a voltaképpeni aszfalt-padozat fedez be. Ezen eljárás által a raktár-helyiségek, melyek elkülönített osztályokból állanak, biztosítva vannak bárminő erős, alulról feltörő vízfakadás ellen. A földszinti padozata 8 méternyire a 0 fölé emeltetik. Minden raktárt párhuzamos alagutak kötnek össze a rakparttal, melyekben vasúti vágányok segélyével, tolókocsikon szállítják a hajókból kiemelt árukat a raktárak pincehelyiségeibe" - tudósított a Pesti Hírlap augusztus 8-i számában. A közraktárak építéséhez három év kellett, 1883-ban készültek el. A Városliget A Városliget a XVIII. század közepéig mocsaras terület volt. A Városi Tanács az 1750-es években egy részét fűzfával ültette be, majd akác- és szederfaligeteket is telepítettek. 1799-ben Batthyány József hercegprímás bérbe vette 24 évre, azzal a kötelezettséggel, hogy további területeket fásít be. A mocsaras területet szabályoztatta, tavat alkottatott és két szigetet létesíttetett. A nagyobbik sziget, amelyen ma a Széchenyi fürdő van, a Páva-sziget nevet kapta, később József nádor emlékére Nádor-szigetnek nevezték el. A kisebbik szigetet, ahol ma a Vajdahunyad vára áll, előbb egy drótszerkezetű hídról Drót-szigetnek, majd Széchenyi-szigetnek hívták. 1880-ban a Városliget egyik legnagyobb gondját az jelentette, hogy a tó vize szenynyezett volt. „A városligeti tó bódító illatáról már megemlékeztünk egyszer az idén, figyelmeztetve a városi atyákat, hogy ha nem akarják a közönségnek lehetetlenné tenni, hogy a ligetbe járjon, segítsenek e nyomorúságon mielőbb, - a polgármester vezetése alatt egy bizottság tartott helyszíni szemlét a tó fölött s miután mindent megvitattak, Wein vízvezetéki igazgató eszméjét fogadták el. E szerint a tó vizében mesterséges dagályt és apályt fognak előidézni. Esténkint a Sugár-út felé eső és az állatkerten át vonuló két vízlevezető csatornát, illetve árkot, elzárják s minthogy a tónak elegendő hozzáfolyása van, sőt a vízvezetéki víz is belebocsátható, a tó reggelre megdagad. A csónakázás megkezdése előtt reggel azután megnyitják újra a vízlevezető árkot, illetve csatornát s a vízszint a zöld moszattal együtt lecsapoltatik... Előbb azonban bukó zsilipeket kell készíttetni, és megtisztíttatni az állatkertbe vivő árkot. Meg kell tiltani továbbá, hogy a Széchenyi- és Nádor-szigetről s a rendőrlaktanyából a mocsokvizeknek a tóba vezetése jövőre ne történjék." (július 2.) Budapest azonban nemcsak költeni akart a tóra, hanem a hasznosítási lehetőségeket is kereste. Pályázatot írtak ki a halászati, korcsolyázási és ladikázási kizárólagos jog bérbeadására, 1881-től kezdődően 3 évre. A Városligetben azonban nem-