Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

METSZETEK - BABITS MIHÁLY Kártyavár (regényrészlet)

Kártyavár (regényrészlet) BABITS MIHÁLY G yermekkorunkban én és a testvérem - és rokon gyerekek - egy saját­ságos játékot eszeltünk ki egymással. (...) Hosszú ívek listáiba róttuk a csupán papiroson létező lakosságot, gyermekes pedánssággal rendeztük gyülekező irattárunkat, mely egy egész kis világ egyetlen valóságát képez­te, és nem engedtünk azontúl semmilyen eseményt nyom nélkül elrepül­ni: anyakönyvet vezettünk a születésekről, esküvőkről és halálozásokról, házakat építettünk, adásvételi szerződéseket kötöttünk, mappát csinál­tunk a városhoz, lerajzoltuk a fundusokat, telekkönyvbe róttuk az adóssá­gokat. Folyt a játék hónapokon át, új istenek, s egy gondolt ország királyai lettünk, s már nem éltünk a magunk világában; ha beszélgettünk, egy kép­zelt élet híreit újságoltuk egymásnak, és a felnőttek meg nem értettek bennünket. Nos, olvasó, hasonló játékra hívlak meg téged. Egy várost fogok alapítani én is, nem messze különben, csak itt mindjárt a főváros mellett, és bené­pesítem emberekkel, és nevezni fogom Újvárosnak. Hiába keresed Újvá­rost a mappán: Újpestet fogod találni és Kispestet és Rákospalotát és Er­zsébetfalvát. Mind csak tökéletlen exemplárok! Újváros a negyedik di­menzióban áll, és lakóit sem ismerhetted soha. Rájuk ismersz mégis? Meg­lehet! Istenem! az emberek mind olyan egyformák. (...) - Nini, itt még handlék is vannak - konstatálta magában Partos Kálmán járásbíró úr, és gyermekkorára gondolt, amikor Pesten laktak egy darabig, és akkor még Pesten is jártak handlék, s a legjobb utcákban. Úgy hatott rá ez az emlék, mint valami csöndes, üdítő és szentimentális gondolat, ami

Next

/
Thumbnails
Contents