Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

természete is okozta, de azt szerette volna, ha esztétikus lakóépületek, csodálatos iskolák és kulturális intézmények őrzik a nevét, igazi mecénás lelkialkat volt. Budapestnek talán soha nem volt hozzá hasonló, a kultúráért és a szépségért rajongó, odaadó szerelmese. Mindez magyarázza „podeszta" elnevezését, melyet (persze titokban) lélekben elfogadott, s magánlevelezésében aláírásként is használt. A közgyűlési képviselők többsége sok tekintetben azonosult a polgármesterrel, az új korszak alkotásait együttesük eredményének is tekintették, de voltak, akik óvatosságra intettek. „A középítkezések terén az illetékes szakférfiak már rámutattak arra, hogy egyes esetekben a főváros sokkalfényűzőbben, sokkal pazarabban épít, sem mint - a polgárság pénzét szem előtt tartva - szabad volna és sem mint annak a célnak érdekében, amely miatt építtet, szükséges volna. ...A tapasztalatok kényszerítően fogják parancsolni a főváros vezetőségétiek, hogy a jövőben ... gazdaságosabb és takarékosabb építkezéseket vigyenek véghez. "

40 „Iskolákat építünk. Méltóztatik tudni, hogy az a flanc, amit ott kifejtettek, minden börziánert lefőz... A népszállóban freskókat csinálnak. " „Ne babérokat és dicsőítést hajszoljunk, ne csillogó alkotásokkal kápráztassuk el a polgárságot, melyekhez hiányzik az anyagi erőnk, és ne vakítson el a szociális alkotások láza. " A takarékosságot a gazdasági visszaesés parancsolóan írta elő, mégis akadtak kép40. Vértes Emil felszólalása a közgyűlésen 1913. január 15-én (In: Fővárosi Közlöny 1913. évf./5.sz. 130.1.) 41. Mittelmann Bernát felszólalása a közgyűlésen 1913. január 15-én (In: Fővárosi Közlöny 1913. évf./5. sz. 125.1.) 42. Waigand József felszólalása a közgyűlésen 1913. január 22-én viselők, akik éppen ennek veszélyeit emelték ki. „Félekén is attól, hogy spóroljunk, mert attól félek, hogy amikor a közgyűlés majd takarékoskodni akar, legelőször mindig a kulturális kérdéseknélfog... takarékoskodni, ...azzal az érvvel előállani, hogy azért, mert az egyensúly meg talál dőlni, azért ne építsünk iskolát, vagy ne csináljunk múzeumot vagy kórházat, ez ellen akarnék én tiltakozni. ...tessék, ha úgy tetszik, gondoskodni arról, hogy az egyensúly helyreálljon, de ne a kulturális és a szükséges kiadások megtakarításával. "

43 A vita első fázisában Vázsonyi Vilmos fogalmazta meg a célt: „A takarékosság nem program, abból ...nem lehet városi politikát csinálni... Mihelyt az állam másnak tekinti magát, mint a nép, mihelyt egy város, egy municipium azt hiszi, hogy különvált élete van és a lakosságnak ismét különvált élete, az az állam és az a város gyűlöletessé és feleslegessé válik..., mert a város a lakosság szervezete... A lakosság életéből él maga ez a város és kell, hogy minden erőt, amelyet a város a lakosai révén kap, újból visszaadja a lakosságnak... En tehát azt a politikát, amely napról-napra törődik a város lakosságának az életérdekeivel, amely naprólnapra felmerülő szükségekhez idomulva, a város igényeihez és a lakosság igényeihez mérten mindenkor megteszi a kötelességét, azt tartom egy modern városi politika jövőjének."** 1913-ban a körülmények mégis a beruházások leállítását eredményezték. Bárczy és „agytrösztje" akkor úgy gondolta, csak átmeneti időről van szó. Tévedtek. A háború lehetetlenné tette számukra a város(In: Fővárosi Közlöny 1913. évf./7. sz. 190.1.) 43. Incze Henrik felszólalása a közgyűlésen 1913. január 22-én (In: Fővárosi Közlöny 1913. évf./7. sz. 192.1.) 44. Vázsonyi Vilmos felszólalása a közgyűlésen 1913. december 23-án (In: Fővárosi Közlöny 1913. évf./97. sz. 2296.1.)