Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

cia bankok nyújtottak 191 l-ben újabb, 100 millió koronás aranykölcsönt.

34 Ebből kívánták folytatni a közüzemek városi kezelésbe vételének, „a községesítésnek" programját is, melytől - mint említettük hosszú távon a város anyagi lehetőségeinek bővülését remélték. A főváros pénzügyi mérlege 191 l-re kiegyensúlyozottá vált, ami újabb tervezést indított el. 376 milliós beruházási program tervei bontakoztak ki, a Bárczy-vezette tanács elképzelései immáron valóban a „jóléti városállam" felé mutattak. Az összköltségből 41 milliót szántak közoktatásügyi fejlesztésekre, 33 milliót a közegészségügyi hálózat bővítésére, 30 milliót népjóléti és kulturális intézményekre - s több mint 200 milliót a városi infrastruktúra kiépítésére és középítkezésekre kívántak fordítani.

3 A városi képviselők támogatása rendíthetetlennek tűnt, a városfejlesztés látványos eredményei a szkeptikusokat is meggyőzték. Voltak azonban ezzel ellentétes tendenciák is. Amint korábban említettük, 191 l-ben történt meg első ízben, hogy kételyek merültek fel a beruházások anyagi hátterével és az elnöki ügyosztály feladatkörével összefüggésben, de ezek végül is - bár kompromisszumok árán - rendeződtek. 1912 májusában azonban, a pénzügyi bizottság elé újabb kölcsönjavaslat kerül, amely komoly és súlyos vitát eredményez. 34. Fővárosi Közlöny 1910. évf./5. sz. 58.1., Guthi Imre (szerk.) Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató 1910-12. Bp. é. n. 35. Szilágyi Hugó: i. m. 72-73.1. 36. Szilágyi Hugó: i. m. 98.1. 37. Szilágyi Hugó: i. m. 99.1. 38. Platthy György felszólalása a pénzügyi bizottság ülésén 1913. A főváros vezetőit (ez főként Bárczyra vonatkozik) könnyelműséggel vádolják, takarékosságot javasolnak. Bárczy hatásosan érvel a fejlesztés mellett, úgy véli, csak hosszú távú kölcsönökkel lehet távlatos elképzeléseket megvalósítani, mert „olyan beruházásokkal, amelyek több generációra szólnak, nem lehet egy generációt terhelni, mert az nem helyes pénzügyi politika. ...amikor az iskolaépítés háromnegyed részét teljesítették, be kell i 37 hozni a további egy negyedet is. " A polgármester meggyőzi a bizottságot, majd a közgyűlés is nagy többséggel szavaz az újabb 50 milliós kölcsön mellett. A bizalom ismét teljes. A váratlanul beköszöntő, a balkáni háborús helyzet okozta pénzügyi válság azonban halomra dönti a terveket. Ismét felvetik, hogy a Bárczy-vezette tanács önálló pénzügyi politikát folytat, s csak utólagos jóváhagyást kér az illetékes bizottságoktól és hivataloktól. „Evek múltak el azóta, hogy ez az építkezési program megvalósult, illetőleg legalább részben teljesedésbe ment, azonban az ezen munkálatokra vonatkozó elszámolásról még abszolúte semmi tudomásunk nincs."

38 A vita nyílttá tette, hogy a polgármester döntései számos esetben nélkülözték a 39 közgyűlés támogatását, s az épületek kivitelezésében az esztétikai szépség, „mintaadás" lebegett a szeme előtt, melynek fényében természetesen háttérbe szorultak az anyagi szempontok. Talán „bohém" január 11. (In: Fővárosi Közlöny 1913. évf./4. sz. Melléklet 47.1.) 39. Preyer Hugó felszólalása a közgyűlésen 1910. december 22-én (In: Fővárosi Közlöny 1910. évf./97. sz. 2272.1.) és Ember Károly felszólalása a közgyűlésen 1913. január 22-én (In: Fővárosi Közlöny 1913. évf./7.sz. 205.1.)