Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

Az építészek elkészítik a részletes terveket. Az iskolaépítési program összeállításánál figyelembe veszik a közoktatási ügyosztály munkatársaival folytatott konzultációk során szerzett tapasztalatokat is, a lakásépítéseknél ellenben Bárczy és Wildner alakítják ki a koncepciót, s ekkor fogalmazódik meg bennük a különálló szociálpolitikai alosztály létrehozásának gondolata is. Ebben az időszakban került sor azután az elnöki ügyosztály ügykörének kiterjesztésére. Csak a rendkívüli hatáskörrel volt remény arra, hogy a létesítmények a megadott határidőre elkészüljenek. Az elnöki ügyosztály hatáskörébe került a mérnöki hivatal is, melynek személyzete már az első évben több mint kétszeresére nőtt. Ez részint abból adódott, hogy ők végezték az építkezések műszaki ellenőrzését, de a program adminisztratív feladatai is itt halmozódtak fel, mert e területen ők vették át a tanácsi ügyosztályok munkáját • 21 is. A közgyűlési jóváhagyás után megindult az első ciklus előkészítése. A már említett kislakás-bizottság és az elnöki ügyosztály együttes javaslata alapján a kijelölt építészek megkapták hivatalos megbízásaikat, a mérnöki hivatalból pedig műszaki ellenőrök kijelölésére került sor. A megbízások már korábban megtörténtek, a tiszteletdíjak megállapítására ellenben csak a hivatalos felkérés után nyílt lehetőség. 21. Budapest székesfőváros közigazgatási hatóságainak és intézeteinek címtára Bp. 1909.134,146.

1.; Bp. 1910.159, !., 171-172.

1.; BFL tanácsi üo.közp. ir, IV. 1407/b. 110.285/1909. ein. sz. 22. Ez történt például a SzemlíHiegy utcai iskola építésénél {Ld. BFL Tan. üo.közp. ir. IV. 1407/b. 5.487/1911. III. sz.; 101.416/1911. III. sz.) és a Telep utcai iskola esetében is. Az Az elkészült részletes terveket az elnöki ügyosztály bírálta el, ezután következett volna az építési engedély kérése, de erre több esetben csak utólag került sor. „1912-ig az új építkezéseket egy külön détachement irányította s bonyolította le, melynek feje Kabdebó Gyula volt, ki az elnöki ügyosztályban elhelyezkedve, közvetlenül az akkori polgármesternek volt alárendelve. Ez a különleges helyzet tette lehetővé, hogy az építkezések oly könynyen, teljesen az alkotók intenciója szerint bonyolíttattak le, mert nem volt beleszólása semmiféle építési bizottságnak, ami, valljuk be - sokszor bénítólag hat... azok munkájára, kik szeretik az ügyeket halogatás nélkül előbbre vinni, s nem a hivata23 los értelemben csak »elintezni«". A részletes tervek jóváhagyása után kezdődhetett meg a kivitelezők válogatása. Csak nagyobb összegű megbízásoknál tízezer korona feletti összeghatárnál - írták elő az „árlejtés"-t (mai kifejezéssel: nyilvános pályázatot), 5-10 ezer koronára terjedő megbízásoknál lehetőségük volt úgynevezett „szűkebb körű árlejtés"-t közzétenni, vagyis egy kisebb vállalkozói körből választani. Az építési sorozatban közel kétezer iparos és vállalkozó cég vett részt. Az elnöki ügyosztály és a mérnöki hivatal építészei - mint az iratokból látható sokszor a pályázatok mellőzésével választották ki a kivitelezőket. Ez Kabdebó elnöki ügyosztálytól érkezett építési engedélykérésre az illetékes III. ügyosztály így válaszol: „az iskola és óvoda már felépíttetett, s így az építési engedély kiadása ellen észrevételünk nem lehet." (Ld. BFL Tan. üo. közp. ir. IV. 1407/b. 106.027/1911. III. sz.) 23. Lavotta Gyula: i.m.