Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

Ez a javaslat kerül 1909. július 9-én a közgyűlés elé, mely egyhangúlag hagyja jóvá, s felhatalmazza a tanácsot, hogy a már időközben elkészíttetett vázlatos tervek és költségvetések alapján bízza meg a mérnöki hivatalt és a tervező magánépítészeket a részletes kiviteli tervek és költségvetések elkészítésével, s az illetékes tanácsi hivatalok és bizottságok felülvizsgálata után a munkálatokat írja ki versenytárgyalásra, azokról határozzon és kezdjék meg az építkezéseket. A végrehajtás ellenőrzésével a közgyűlés felhatalmazása alapján a tanács „A hatósági kislakások és iskolák építésére felügyelő bizottságot" bízta meg. Az építkezések megindításához mindenekelőtt külföldi kölcsönre volt szükség, mely ez idő tájt annyira nem okozott gondot, hogy a főváros vezetői válogathattak a különböző nemzetközi pénzintézetek ajánlatai között.

16 „Ott ültem a Credit Lyonnais kölcsönosztályában, a párisi gyönyörű székházban, mikor e világvállalat egyik igazgatója kijelentette, hogy hitelképesség tekintetében akkor, 1910-ben Budapestről a legjobb információkat adhatja. "

17 A program megvalósítása A közgyűlési felhatalmazás alapján az elnöki ügyosztályon megindul az építkezések előkészítése. A telkek válogatása és kisajátítása már 1907-től megkezdődött. A tanács 1909 februárjában határozatot hozott, hogy az építkezések tervezésébe magánépítészeket is bevonnak, mert a mérnöki hivatal nem tudja a nagyarányú programot önállóan teljesíteni. Egy előkészítő bizottságot is alakítottak, melyben fővárosi szakértők és kiemelkedő építészek (többek között Alpár Ignác, Hauszmann Alajos és Quittner Zsigmond) - nagyrészt a közgyűlés virilista tagjai - vettek részt, az eiIß nök Bárczy lett. A tanácsi határozatban fogalmazták meg először, hogy az építkezési program irányítója az elnöki ügyosztály lesz. Mint a későbbiekből látható, ők döntenek a tervező építészek kiválasztásáról, is. Szilágyi Hugó: Budapest újkora, 1906-1916. Budapest, 1916.55.1. u. Szilágyi Hugó: i.m. 55.1. 17. Bárczy István Budapestje (In: Miklós Elemér: Budapest, Mienk a múlt is! Buenos Aires 1946.18.1.) 18. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL) Tanácsi ügyosztályok központi irattára, IV. 1407A 18.919/1909. ein. sz. Ez volt az ún. „építési hetes bizottság", mely elvben az összes építkezés terveit véleményezte. 19. Az elnöki ügyosztály névsorából a bizottság által kiválasztott tervezők: Aigner Sándor, Árkay Aladár, Baumhom Lipót, Balogh Lóránt, K. Császár Ferenc, Éberling Béla és Schodits Lajos, Fritz Oszkár, Fleisch Róbert, Habicht Károly, Hajós Alfréd és Villányi János, Höpfner Guido, Hültl Dezső, Hübner Jenő, Kauser József, Kommer József, Körösi Albert, Kotál Henrik, Lajta Béla, Löllbach Kálmán, Medgyaszay István, Orth Ambrus és Somló Emii, Pártos Gyula, Reicht Kálmán, Rerrich Béla, Révész Sámuel és Kollár József, Román Miklós, Sándy Gyula, Schmidt Gyula, Schulek János, Sebestyén Artúr, Spiegel Frigyes és Márkus Géza, Stark Izidor, Tőry Emil, Vas József, Zuschmann János. Az elnöki ügyosztály által később javasolt tervezők: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, Böhm Henrik, Dénes Dezső, Fischer József, Gyalus László, Haász Gyula és Málnai Béla, Hickisch Rezső, Jónás Dávid és Zsigmond, Kaszab Miklós, Komor Marcell és Jakab Dezső, Kopecek György, Morbitzer Nándor, Orbán Ferencz, Pogány Móric, Rainer Károly, Schömer Ferenc, Tscheuke Hermann, Vágó László és József, Vidor Emil, Ybl Lajos. (In: BFL Tanácsi üo. közp. ir. IV. 1407/b. 23.011/1909. ein. sz.)