Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

A kormány azonban e kérések teljesíté­se elől elzárkózott, s így a fővárosi önkor­mányzat arra kényszerült, hogy a problé­mák megoldására más utakat keressen. Az új helyzet Bárczy István számára az első erőpróbát jelentette. A törvényhatósá­gi közgyűlés többsége őt választotta, de az ellenzéki tábor sem volt lebecsülhető. A Vázsonyi Vilmos kezdeményezésére meg­alakult Egyesült Községi Demokrata Párt támogatásával azonban kedvező lehetőség nyílt arra, hogy a polgármester merész, s addig csak szűkebb körben ismert elkép­zelései a várospolitika szintjére emelked­jenek. Első lépése egy kis létszámú hiva­tali gárda, egy „városi agytröszt" 5 létreho­zása volt, mely részt vett koncepciójának kialakításában és megvalósításában. Közü­lük - témánk szempontjából - első helyen Wildner Ödön nevét kell említenünk, aki egyúttal személyében is jelezte e kör atti­tűdjét: a „Huszadik Század" című polgári radikális folyóirat egyik szerkesztője, jo­gász, de filozófiával, művelődés- és jogtör­ténettel is foglalkozik. Harrer Ferenc is több szálon kapcsolódott a „Huszadik Szá­zad" és a Társadalomtudományi Társaság köréhez, de ekkortájt kerül a fővároshoz Szabó Ervin, Ferenczi Imre, Bolgár Elek és Pikler J. Gyula is. Jelenlétük mutatja a századelő progresszív áramlatainak megje­lenését a várospolitikában - egy modern, a polgárság szükségleteinek kielégítését szolgáló, gazdag intézményhálózattal fel­szerelt, intenzív szociálpolitikát folytató főváros képét vetítették a kissé még cso­dálkozó lakosság szeme elé. A főváros zilált pénzügyeit 1907-ben si­került egy kölcsön segítségével rendezni, ezután kezdtek el foglalkozni beruházási programokkal. A polgármester terveinek megvalósítá­sában számíthatott a közgyűlés támogatá­sára, de világosan látta azt is, hogy a nagy­szabású beruházási tervek gyors megvaló­sítása a tanácsi szervezet merevsége és bo­nyolultsága, s az ügymenet bürokratikus szabályai mellett nem lehetséges. Szerve­zeti átalakítást határozott el, melynek ki­dolgozásában Harrer Ferenc volt segítsé­gére. A változtatás lényege, hogy a polgár­mesterhez tartozó elnöki ügyosztályt önál­ló döntési jogkörrel ellátott osztállyá szer­vezzék. Bárczy elgondolása az volt, hogy munkatársai dolgozzák ki azokat a fejlesz­tési terveket, melyeket várospolitikája alapjának tekintett. 1909-ben került a közgyűlés elé az el­nöki ügyosztály hatáskörének kiterjeszté­séről szóló polgármesteri rendelkezés. E szerint két alosztály jön létre az elnöki ügyosztályon belül: az első a közigazgatás polgármesteri jogkörbe tartozó ügyeit fog­ja át, míg a második a szociálpolitika és a közművelődés tágabb területeit vonja irá­nyítása alá. A szociálpolitika témaköre Bár­czy várospolitikája szempontjából talán a leglényegesebb. Az alosztály hatáskörébe tartoznak a lakásügyek, a lakóházak építé­sére és igazgatására vonatkozó intézkedé­sek, s a szociális (akkori szóhasználattal „népjóléti") tevékenység. Emellett a köz­művelődési területnek a rendszeres iskolai oktatás keretein kívül eső részét is az osz­.. Morc van den Muyzenberg: i.m. 31.1.

Next

/
Thumbnails
Contents