Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

A kormány azonban e kérések teljesítése elől elzárkózott, s így a fővárosi önkormányzat arra kényszerült, hogy a problémák megoldására más utakat keressen. Az új helyzet Bárczy István számára az első erőpróbát jelentette. A törvényhatósági közgyűlés többsége őt választotta, de az ellenzéki tábor sem volt lebecsülhető. A Vázsonyi Vilmos kezdeményezésére megalakult Egyesült Községi Demokrata Párt támogatásával azonban kedvező lehetőség nyílt arra, hogy a polgármester merész, s addig csak szűkebb körben ismert elképzelései a várospolitika szintjére emelkedjenek. Első lépése egy kis létszámú hivatali gárda, egy „városi agytröszt"

5 létrehozása volt, mely részt vett koncepciójának kialakításában és megvalósításában. Közülük - témánk szempontjából - első helyen Wildner Ödön nevét kell említenünk, aki egyúttal személyében is jelezte e kör attitűdjét: a „Huszadik Század" című polgári radikális folyóirat egyik szerkesztője, jogász, de filozófiával, művelődés- és jogtörténettel is foglalkozik. Harrer Ferenc is több szálon kapcsolódott a „Huszadik Század" és a Társadalomtudományi Társaság köréhez, de ekkortájt kerül a fővároshoz Szabó Ervin, Ferenczi Imre, Bolgár Elek és Pikler J. Gyula is. Jelenlétük mutatja a századelő progresszív áramlatainak megjelenését a várospolitikában - egy modern, a polgárság szükségleteinek kielégítését szolgáló, gazdag intézményhálózattal felszerelt, intenzív szociálpolitikát folytató főváros képét vetítették a kissé még csodálkozó lakosság szeme elé. A főváros zilált pénzügyeit 1907-ben sikerült egy kölcsön segítségével rendezni, ezután kezdtek el foglalkozni beruházási programokkal. A polgármester terveinek megvalósításában számíthatott a közgyűlés támogatására, de világosan látta azt is, hogy a nagyszabású beruházási tervek gyors megvalósítása a tanácsi szervezet merevsége és bonyolultsága, s az ügymenet bürokratikus szabályai mellett nem lehetséges. Szervezeti átalakítást határozott el, melynek kidolgozásában Harrer Ferenc volt segítségére. A változtatás lényege, hogy a polgármesterhez tartozó elnöki ügyosztályt önálló döntési jogkörrel ellátott osztállyá szervezzék. Bárczy elgondolása az volt, hogy munkatársai dolgozzák ki azokat a fejlesztési terveket, melyeket várospolitikája alapjának tekintett. 1909-ben került a közgyűlés elé az elnöki ügyosztály hatáskörének kiterjesztéséről szóló polgármesteri rendelkezés. E szerint két alosztály jön létre az elnöki ügyosztályon belül: az első a közigazgatás polgármesteri jogkörbe tartozó ügyeit fogja át, míg a második a szociálpolitika és a közművelődés tágabb területeit vonja irányítása alá. A szociálpolitika témaköre Bárczy várospolitikája szempontjából talán a leglényegesebb. Az alosztály hatáskörébe tartoznak a lakásügyek, a lakóházak építésére és igazgatására vonatkozó intézkedések, s a szociális (akkori szóhasználattal „népjóléti") tevékenység. Emellett a közművelődési területnek a rendszeres iskolai oktatás keretein kívül eső részét is az osz.. Morc van den Muyzenberg: i.m. 31.1.