Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
ÉLET A KULTÚRÁBAN - ZEKE GYULA A nagyvárosi kultúra új formái és a zsidóság
emlékezhetünk. Weisz Richárd Londonban nyert aranyat 1908-ban. Tíz éven át, visszavonulásáig nem talált birkózásban legyőzőre itthon, s nevéhez fűződik a súlyemelés meghonosítása Magyarországon. Nem kevésbé legendás Fuchs Jenő alakja, aki kardvívásban Londonban és Stockholmban (1912) is győzött. A különféle sportágak jeles magyar zsidó bajnokainak neveit hosszan sorolhatnám, hely hiányában az érdeklődő olvasót a 6-os számú lábjegyzetben elősorolt irodalomhoz utalhatom. Csak néhány példát említek. A számos zsidó tornász közül is kiemelkedett Müller Dávid könyvkereskedő, az ország „legszebben fejlett izomzatú magyar ember"-e, amint a kortársi vélekedést a Zsidó Lexikon felidézi. 8 Az 1880-as és az 1890-es évek fordulóján háromszor egymás után is bajnok lett, s így elnyerte a megtisztelő „viator"-címet. Alakját ma is láthatjuk, ő volt Stróbl Alajos Toldi Miklósának, a Nemzeti Múzeum előtti Arany János szobor mellékalakjának a modellje. Ott van azután a futball. Mint Andrew Handler írja értékes kötetében: approximately thirty Jewish players, mostly members of the MTK and the FTC", the two most popular clubs, represented Hungary in international matches between 1901 o and 1918." Ennek következtében nem egy nemzetek közötti mérkőzés akadt a korszakban, melynek során a játékosoknak több mint a fele zsidó volt. Külön figyelmet érdemel végül a vívás. A zsidó vívók 8. (Magyar) Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, 1929, 907.p. 9. Handler, A.: op.cit., p. 55. nagy számában és sikereiben közvetlenül is tetten érhető a párbajozó magyar úr férfiideáljának való megfelelési kényszer. (Kedvelt antiszemita eljárás volt a zsidó párbajképtelenné nyilvánítása. Ady még nagyváradi újságíróként beszámol egy esetről, amelyben egy aradi zsidó kereskedősegéd lovagias ügyből kifolyólag párbajra hívta Gulyás Istvánt, a felvilágosult szellemű debreceni tudósprofesszort, „aki családapa, kikerülhette volna a fegyver elé állást. Nem tette. Félt, hogy félremagyarázzák. Előkelő felfogása még a gondolattól is irtózott, hogy meg nem verekedését előítéletnek, elfogultságnak találják venni. Kardot mért az ellenfelével, s összevágta..." Ady - mi sem vet élesebb fényt a magyar zsidó asszimiláció aranykorára - így kommentál: „csatát vesztett ismét egy hülye előítélet, mely a mostani - ha ugyan van ilyen - magyar középosztályt mindig tartózkodóvá teszi legméltóbb, legszebb jövőjű faktorától, a magyar kereskedőségtől..." Vázsonyi Vilmos, ki politikai pályája kezdetétől a párbaj engesztelhetetlen ellensége volt, egyetemi évei során maga is párbajozott, hozzá a szintén zsidó Márkus Miksával, a későbbi tekintélyes publicistával, 1908-tól I. Ferenc József udvari tanácsosával. 11 Az ugyancsak zsidó Fodor Károly nyitotta végül 1885-ben a belváros leglátogatottabb vívótermét a Koronaherceg u. 3. szám alatt, mely egyebek közt korának ott lezajlott párbajairól volt híres.) 10. Ady Endre összes prózai művei. I. kötet, Szerk. Földessy Gyula és Király István, Budapest, 1955,365-366. p. 11. Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. Első kötet. Budapest, Országos Vázsonyi-emlékbizottság, 1927,9,p.
