Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

ezen belül pedig sajátos szimbóluma a történelmileg kialakuló magyar nemzet zsidó hitű vagy származású tagjai közösségi sorsának. Meisel és a második főrabbi, Kayserling Mayer még németül szónokoltak, de utóduk, Kohn Sámuel, a jeles történetíró már magyarul hirdette a mózesi igéket, végpontjára juttatva azt a mintegy fél évszázaddal korábban megindult folyamatot, amelyben a szertartás szavai még az atyák nyelvén, de az alkalmi mondanivaló már a magyar nemzetbe gyökeresedő fakén csendült fel a gyülekezet házában. Említettük az 1860 decemberében tartott „testvériesülési" ünnepélyt; nos, emellett a Széchenyi István, Teleki László, Deák Ferenc vagy Kossuth Lajos tiszteletére tartott gyászistentiszteletek is jelzik, milyen hamar otthonra talált a Himnusz is a Dávid-csillaggal díszített falak között. De épp ezért az épület könnyen válhatott gyilkos indulatok céltáblájává abban a korban, amikor az ember úgy lealjasult, hogy középkori előítéletekből és csúsztatott tapasztalatokból gyúrt össze bűnbakot a maga antiszemitizmusnak elkeresztelt torz antikapitalizmusa számára. 1919 őszén sikerült időben felfedezni egy elrejtett bombát, de 1931 tavaszán egy merénylő revolvergolyói kioltották két hívő - köztük egy gyermek - életét, 1938 februárjában pedig kézigránátot hajítottak a péntek esti istentiszteletről kiáramló tömeg közé. A háború idején 27 találat érte a templomot, de 1944-ben helyet adott egy munkaszolgála26. Raj i.m. 11-12., Schöner i.m. 13. - A magyar nyelvű hitszónoklatra lásd Mandl Bernát: Az első zsinagógai magyar beszéd. Egyenlőség WJ/M. 10. 27. Handler, Andrew: Don. The Life and Times of Theodor Herzl in Budapest (1860-1878). Alabama, 1983. (továbbiakban: Handler) tos századnak, és jó néhány esetben húzódtak oltalmába a körülötte felállított gettó lakói.

26 Dori a Dohány utcában Meleg fényű barna szem, a finom gyermekarcból a korán érő öntudat határozott pillantása - ez az első benyomás, ha a fiatal Theodor Herzl ifjúkori családi fényképeit nézegetjük. Az öntudat gyökereit a Zimonyból felköltöző zsidó kereskedőfamília, avagy a pesti Diamant-rokonság felsőközéposztályhoz illő jómódjánál is inkább táplálhatta a fiú korán bontakozó irodalmi tehetsége. De vajon miféle közösségi kötődés húzódott az alakuló gondolatok hátterében? Születésének helyszíne ugyanis szimbolikusan magában rejtette egy sajátos predesztináció esélyét. Alig fél éve szolgálta Meisel főrabbi pesti híveit a szinte még festékillatú, frissen elkészült Dohány utcai zsinagógában, amikor 1860. május 2-án, az épülethez északról csatlakozó, klasszicista oszlopokkal díszes bérházban világra jött a kis Dori. A meglett férfi nevezetes naplójában, leveleiben azonban hallatlanul kevés a magyar fővárosban eltöltött első tizennyolc évére - a modern pszichológia szerint a személyiség kialakulása döntő periódusára - vonatkozó utalás. Biográfusai a német nyelv és irodalom iránti eredendő szerelmével, illetve a magyar zsidók nacionalizmusa, túlzott asszimilációs és névmagyarosító igyekezete iránti ide1-2. - Az egész Herzl-irodalomra nézve tipikusnak mondható, hogy pl. a halálának negyedszázados évfordulójára megjelentetett reprezentatív emlékkötetben csupán az életrajzi kronológiában van egy jelentéktelen utalás Budapestre, lásd Theodor Herzl. A Memorial. Ed. Meyer W. Weisgal. New York, 1929.