Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

a csibukon át a tajtékpipáig, mely legutóbbit egyébként magyar találmánynak mond a mindentudó Eötvös Károly.

5 A folyamatos társadalmi igény mindezért azt is megkövetelte, hogy a nyers dohányt eljárások sorával készítsék elő, illetve alakítsák át arra a formátumra, ahogyan majd a pipazacskókba kerülhet. Nos, az 1810-es évek közepén a régi Pestnek a mai Kiskörút ívét követő városfalán kívül, az északról érkező, de a Kerepesi országúttal egyirányba forduló Oldalországútnak (Seiten Landstrasse) a Síp utcáig terjedő szakasza egy efféle finomító műhelyről - dohánygyárról - kapta a Tabakgasse nevet.

6 Az anyagi és szellemi gyarapodás szükségképpen kereste az alkalmat, hogy az oly sokáig nyomorúságos körülmények közé szorított vallási-közösségi életnek végre kellően reprezentatív külső formát adjon. A környezetet Pest többrétegű zsidó társadalmának első települési centruma adta, a nagy királynőről Terézvárosnak elnevezett egykori Felső-külváros, pontosabban annak déli, 1882-ben önállósuló része, amelyet - a magyar nemzet iránti szimpátiái folytán közkedvelt királynéról - később Erzsébetvárosnak neveztek el. A városi hatóságok külön engedélyével tolerált (megtűrt), vagy kommoráns (ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező) zsidók,

7 továbbá a vásárokra érkező hitsorsosaik a 18. század utolsó évtizedében a Király utca ún. „Hauszlir"-féle házának egy szerény szobájában tartották istentiszteleteiket. 1796 nevezetes dátum a magyar főváros zsidó hitéletének történetében: az Orczy bárók hatalmas, duplaudvaros bérházának egyik bérelt helyiségében immár nem egyszerű imaterem, hanem „igazi" Ortodox zsidók egy Dob utcai zsinagóga ajtaja előtt 1910 körül Tábori Kornél: Pesti élet „Nos, az általuk is megtestesített konzervativizmus ellenében több ún. magánzsinagóga működött már az 1820-as években Pesten... "