Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - KOMÁRIK DÉNES A Dohány utcai zsinagóga építése

Tervek készíttetése A templomra három terv készült, közü­lük választotta ki 1854 májusában a temp­lomépítő bizottság a megvalósításra kerü­lőt. Az első tervet 1851 első hónapjaiban a Kauser-Feszl-Gerster társulás készítette, ar­chitektúra tekintetében azonban Feszi Frigyes művének kell tekintenünk, s a to­vábbiakban ilyen módon fogunk róla be­szélni. A terv, mint láttuk, az akkori építési bizottság felszólítása alapján készült, mi­dőn egyidejűleg Hild Józsefet is megbíz­ták a tervezéssel. Hild azonban nem készítette el a Feszi­triásszal egyidejűleg a tervet, amit az is ta­núsít, hogy 1853 október-novemberében, a templomépítés felsőbb engedélyezése­kor, Hild Józsefet felszólították, hogy az építési tervet és költségvetést haladékta­lanul nyújtsa be. Nyilván az történt, hogy az amúgy is nagyon elfoglalt Hild a ki tudja hányadik zsinagóga terv elkészítését, melynek különben sem volt akkor olyan aktualitása, mint 1853 végén, nem vette komolyan, és halogatta. A fiatal Feszi tár­saival együtt viszont megtiszteltetésnek tekintette a megbízást, a nagy lehetőséget látta benne, és haladéktalanul munkához látott. Hild József végül is 1853-54 fordu­lóján készítette el tervét, mivel az 1854. március 3-i, első tervbírálaton már szere­pelt. Ludwig Förster bécsi építész megbízásá­ról tudunk közvetlenül a legkevesebbet. Nyilvánvalóan a bécsi tempelgassei zsina­góga építése (1853-58) volt az alap, ami miatt hozzá fordultak. 1850 decemberé­ben, midőn Hildnek és Feszlnek adták a megbízást, a bécsi zsinagógának úgyszól­ván biztos, hogy nem voltak meg a tervei, valószínűleg még az építész személyében sem történt döntés. 1853-ban azonban már teljesen más volt a helyzet. A pesti hitköz­ség, illetve annak prominens tagjai a bécsi­vel, illetve képviselőivel állandó kapcso­latban voltak. A haladottabb, előnyösebb helyzetben levő, már többet megvalósító bécsi hitközség példaként szolgált, miként a Kornhausel-féle kultusztemplom meg­építése idején (1826) is, mely az Orczy­házban 1830-ban kialakított új, kultusz­templomnak nevezett nagyobb imaterem­re hatott. A mostani templomépítés ügyé­ben is többször fordultak a bécsi hitközség­hez tanácsért, felvilágosításért. Jelentős körülmény volt az is, hogy Boscovitz Löbl József személyében olyan ember állt a hit­község élén, aki egyidejűleg volt pesti nagykereskedő és igen tekintélyes bécsi bankár. Biztosra vehetjük, hogy Förster megbí­zása Hild említett sürgető felszólításával egyidejűleg történt, midőn már legalábbis tudni lehetett, hogy a templomépítés en­gedélyét megkapják. Egyik későbbi leve­lében ugyanis Förster leírja, hogy 1853 de­cembere óta foglalkozik a templom terve­zésével. Ezt megerősíti, hogy Förster ­műleírásának tanúsága szerint - 1854 feb­ruárjában készült el munkájával. A több terv készíttetésének magyaráza­ta lehet, hogy a megbízó választási lehető­séget kíván biztosítani magának. Ez ját­szott bizonyára szerepet itt is, de nem akár­milyen módon. Megjegyzendő, hogy a har­madik megbízás az eredeti elgondolásban nem szerepelt, azt az események későbbi alakulása hozta magával. Bár választani már

Next

/
Thumbnails
Contents