Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - LENGYEL GYÖRGY A gazdasági elit szegregációja és lakásviszonyai (1920-1940)

eliten belül a zsidó származású vezetők aránya a húszas évek végén egyharmadot meghaladó, a negyvenes évek elején pedig mintegy egyhatodos volt. Az eliten belüli etnikus szegregáció azért volt viszonylag markáns, mert a zsidó elit tagjainak mintegy fele a Terézvárosban, az Andrássy úti villákban lakott. A gazdasági elit egyes csoportjainak lakóhelyi megoszlása kerületek szerint 1941-ben Kerület multipoz. bank GYOSZ gazdaságir. elit elit I 17 21 12 10 11 20 15 16 25 III 1 3 2 IV 9 7 .5 V 8 18 8 14 VI 15 13 8 2 VII 1 2 8 VIII 5 3 4 10 IX 1 3 5 X 1 6 2 XI 13 13 13 If) XII 8 6 8 9 XIII 1 1 XIV 2 — 2 100 100 100 100 N- 237 104 139 57 D= 51 54 35 49 Az 1941-es népszámlálás fennmaradt lakásíveinek tanúsága szerint a multipozicionális elit átlagos lakásmérete 6,3 szobásnak felel meg, szemben a fővárosi 1,5 szobás átlaggal. Ez a mintegy hat szobás átlag meglehetősen nagy szóródás mellett alakult ki, mivel az elit körében akadtak harminckét szobás lakások is. A főváros lakosságának több mint fele egyszobás lakásban lakott, ezzel szemben az elit 70%-a több mint ötszobásban. Míg a fővárosi lakásoknak egyötöde feküdt Budán az I., II., XL, XII. kerületben, az elit lakásainak 61%-a. Az elit lakásmódjának egyik jellemzője, hogy az ilyen lakások mintegy egyötöde több lakott szintre is kiterjedt, ez pedig a fővárosi lakásállománynak csupán egy ez-