Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ÉLET A KULTÚRÁBAN - ZEKE GYULA A nagyvárosi kultúra új formái és a zsidóság

Amint ismeretes, a budapesti zsidóság fokozatosan vált magyar anyanyelvűvé. 1880-ban még több mint 40%-uk német anyanyelvűnek vallotta magát, s jóllehet arányuk 1910-re már nem érte el a 10%ot

16

, a kettős (anya)nyelvűek tömege még ekkor is százezres nagyságrendű volt. Ennek köszönhették létüket és hosszas fennmaradásukat (Buda)pest német nyelvű napi- és hetilapjai, így a Neues Pester Journal (1872-1925), amely szinte összefonódott szerkesztője (1873-1906), Bródy Zsigmond nevével, vagy a Neues Politisches Volksblatt (1877-1940), melyet a magyar zsidó asszimiláció egyik élharcosa, Tenczer Pál indított meg s szerkesztett hosszú időn át, s mindenekelőtt a Pester Lloyd( 1854-1944), melyet a kiegyezés évétől 1908-ban bekövetkezett haláláig Falk Miksa szerkesztett, majd 1913-tól 1937-ig Vészi József. Irányítása alatt a lap - egykori funkciója jórészt fölöslegessé válván - már elsősorban a külföld tájékoztatására szolgált. Essék szó végül ismét Miklós Andorról. Lapja, az 1910-ben indítottba Estvo\t az első amerikai típusú sajtóvállalkozás Magyarországon. Külső megjelenése, szerkesztése, terjesztése, órára-kész információs hálózata külföldi tudósítókkal hamarosan a legnépszerűbb napilapok egyikévé tették. Miklós Andor 1919-ben megszerezte a Pesti Napló és a Magyarország tulajdonjogát, s a három lapból létrehozta az Est-lapok hírlapkiadó vállalatot, mely szoros kapcsolatban állt az ugyancsak tulajdonában levő Athenaeum kiadóval. Ez utóbbi információ már a kultúra intézményrendszerének olyan finomabb struktúrái felé visz, ahol használható staMiklós Andor 1933 Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára „... a Pesti Napló közgazdasági rovatából csíráztatta ki európai nívójú lapvállalatát..."