A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - CHARLES E. G. MASTERMAN London élete - mai szemmel

mára mára oly sikerrel pótolni látszik a ka­tolikus vallás hagyományos, közösségi rítusait, noha e serény osztály eközben tet­teivel is minduntalan ámulatba ejti a civi­lizált világot és a „Szajna-part bolondos úri népét" - lám, a francia köznép mára ki­munkált magának egy közös eszményt, mely a férfiakat szoros kötelékként össze­tartja, s egyúttal az egyént az arctalan tö­megből kiemelvén feladattal és küldetés­tudattal ruházza fel. Avagy ott van a szo­cialisták hódító hitvallása, mely Németor­szág immár összes nagyvárosában a protes­tantizmus helyébe lépett! Bármennyire nyers, groteszk és siváran materiális ele­mek keveredjenek is benne, mégiscsak olyan példa ez, mely az egyéni önzést leg­alább az osztályönzés szintjére emelte, mi több, híveinek még arra is esélyt ad, hogy a nemzethatárok szűk horizontján tovább tekintsenek. Anglia városlakó tömegein korunk e lelkesült mozgalmainak semmi­nemű hatása nem észlelhető. Miként a szó­nokok szájából gyakorta elhangzik: „A brit munkást ép érzéke és józansága megóvja e külhoni egzotikumok divatlázától." Ám ha a régi hitek jobbára elhamvadnak s helyü­ket semmiféle új eszmény nem tölti be, az élet mindinkább a megszokás lélektelen rutinjává válik, melynek foglyaként immár meg se kísérlünk előre vagy hátra tekin­teni, tetteink valódi értékével szembesül­ni - vagy még rosszabb esetben: e tátongó űrben egyszerre féktelenül és ijesztőn el­szabadul az individualizmus, mely nem néz semmi egyébre, csakis az élvezetre és a legszűkebb családi érdekre, s eképp a tár­sadalom eleven szövetét szétzilálva mind­inkább önnön vesztébe rohan.

Next

/
Thumbnails
Contents