A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

A HÁBORÚT KÖVETŐ ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS A DEZINTEGRÁCIÓ ÚJABB KORSZAKA - JEFFREY M. DIEFENDORF Várostervezés a háború utáni Németországban

- tisztán elméleti megközelítések alapján - fűzőt rakni a város testére. Az összes ilyen elképzelés - szatelitváros, városnegyedek városa, szalagváros -, nem más, mint elmélet az elméletért, ami nagyon veszélyes."

70 Fischer nem hagyta magát befolyásolni és eltéríteni az elméleti várostervezők érveitől. Megvalósítható tervet igyekezett készíteni, bár másokhoz hasonlóan ő is úgy látta, hogy a pusztulás alkalmat kínál a századforduló óta egyre szaporodó városi bajok orvoslására. Aachen középkori városa az ősi dóm körül alakult ki. Ahogy növekedett, három védőfal-gyűrű épült meg, amit azután elbontottak és utcákká alakítottak (az utolsót a tizenkilencedik században). Aachen egy medencében terül el, mindössze öt kilométerre a holland és a belga határtól. A város a tizenkilencedik és a huszadik században keleti irányba, Németország és a Rajna felé terjeszkedett, a gazdaság alapját a termálfürdők, valamint a textil- és a fémmegmunkáló ipar jelentik. 1939-re a lakosság száma elérte a százhatvankétezret. 1944 szeptemberében a keletre történő kényszer-evakuáció következtében a lakosság száma háromezerre zuhant, de 1946 őszére már száztízezerre nőtt, és 1952 őszére elérte a 140 000-et. A népsűrűség mindig a városmagban volt a legnagyobb. Míg a háború előtt a városi átlag 387 fő/hektár volt, a legzsúfol70. Wilhelm Fischer, „Die Neuplanung Aachens nach dem zweiten Weltkrieg," in Oos alte Aachen, seine lerstörung und sein Wiederaufbau Bernhard Poll and Albert Huyskens, eds. (Aachen, 1953), p. 159. 71. Wilhelm Fischer, „Erläuterungsbericht der städtebauliche Neuplanung der Stadt Aachen," (mimeo, Aachen, 1952), p. 3. This document, the „Neuordnungsplan der Stadt Aachen 1950," and the tabb területeken hektáronként hétszázan laktak. Fischer arra törekedett, hogy az átlag népsűrűséget 335 fő/hektárra csökkentse, a központban pedig maximum ötszázan lakjanak hektáronként. E cél eléréséhez a lakosság tíz százalékát, majd' tizenötezer embert új lakótelepeken kellett elhelyezni. Ezekből a lakótelepekből Fii 72 scher tizenhatot tervezett. Az életkörülmények javítását is tervbe vette, ezért az ipar nagy részét erre a célra kijelölt övezetekbe telepítette, és új zöldterületeket alakított ki. A város kilenc tulajdonos kezében levő, tizennyolc hektárnyi területének kisajátítását vette tervbe két ilyen 73 nagy zöldterület számára. Az úthálózat szintén felújításra szorult. 1939-ben a városban tizenkilenc emberre jutott egy motorkerékpár. 1952-ben ez a szám 18,6 volt, de Fischer úgy gondolta, hogy a jövőben 8-10 emberre jut majd egy jármű, s ez a mennyiség már jelentős forgalomnövekedéshez és az utak bedugulásához vezet.

74 Fischer előnyben részesítette a történelmi utcaszerkezet megőrzését. A legjelentősebb műemlékek kivételével a háborúban gyakorlatilag minden fontosabb lakó- és középület elpusztult, ezért Fischer arra buzdította az építészeket, hogy próbálják megtartani az eredeti arányokat, színeket, formákat és anyagokat. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a város igazi arcát elsősorban az utcaszerkezet, a GrunLeitbild der Stadt Aachen 1956 (Änderung und Ergänzung des Leitplans vom Jahre 1950)," Az 50-es évek tervdokumentációját Paul Müllejans igazgatási igazgató bocsátotta rendelkezésemre. 72. „Erläuterungsbericht," (1952), pp. 111-13. 73. „Neuordungsplan" (1950), pp. 19,43. 74. „Erläuterungsbericht," (1952), p. 72.