A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

A HÁBORÚT KÖVETŐ ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS A DEZINTEGRÁCIÓ ÚJABB KORSZAKA - JEFFREY M. DIEFENDORF Várostervezés a háború utáni Németországban

hely a növényzetnek. A központban szintén hagytak helyet parkoknak. Egyesítettek telkeket, hogy ésszerűbben lehessen építkezni, és megnyitották a tömbbelsőket. A kiéli terv megvalósításának kulcsa az volt, hogy a tulajdonosok nagyrészt önként együttműködtek a telkek újrafelosztasaban. Mindent egybevetve Jensen a tervet kísérletnek tekintette egy városi táj (Stadtlandschaft) megteremtésére.

66 Nem meglepő, hogy Jensen rekonstrukciós terve, amely zökkenőmentesen megvalósult, nagy elismerést váltott ki a tervezők körében. Roland Rainer például Kiel rekonstrukcióját „a modern tervezéselmélet megállapításain alapuló, progresszív várostervezés mintapéldájának tekintette, amely nemhogy nem okoz csalódást, de beteljesíti, sőt, már-már felülmúlja az 1945-ös nagy várakozásokat."

67 Aachen pragmatikus megközelítést tükröző rekonstrukciós terve Wilhelm Fischer munkája volt, aki a háború befejezése után harmadikként vállalta a tervezés felelősségét. Az első építész Hans Schwippert volt, akit az amerikaiak bíztak meg a munkával, miután 1944 őszén elfoglalták a várost. Bár a súlyos károkat szenvedett városban Schwippert elsősorban a legsürgősebb teendőkkel, a házak helyreállításával és a szolgáltatások újraindításával törődött, egy előzetes tervet is felvázolt az újjáépítésre.

68 A központ zsúfoltságának enyhítését, zöldfelületek kialakítását és - a központot körülvevő három koncentrikus körgyűrű létesítésével - a közlekedési feltételek javítását tartotta szükségesnek. Nagy jelentőséget tulajdonított a város gazdasági bázisát adó termálfürdők restaurálásának, és az uralkodó tervezési elmélettel szemben azzal érvelt, hogy nem szükséges a város teljes textiliparát áttelepíteni a kizárólag az ipar számára kijelölt övezetekbe, mert ez az iparág nem csinál nagy zajt és piszkot. 1945-ben Karl van der Leydent nevezték ki a városi építési hivatal élére, aki a műszaki egyetem professzorát, R. von Schöfert bízta meg a tervezéssel. A professzor azonban nem sok vizet zavart. Ezért 1948 februárjában egy új tervezési hivatalt hoztak létre, és Schöfer egyetemi tanársegédje, Wilhelm Fischer kapott megbízást a rekonstrukciós tervezés irányítására. Fischer 1956 végéig, van der Leyden nyugdíjba vonulásáig a városi kormányzattól független építész maradt, s 69 csak ekkor lett városi hivatalnok. Fischer gyakorlatiasan állt a feladathoz. 1953-ban azt mondta, hogy „abszurd volna 65. Lásd a Szövetségi Lakásépítési Minisztérium, „Aufbau der Stadt Kiel Holstenauer Straße: Ein Beispiel für städtebauliche Neuordunung durch Zusammenlegung," (Bonn, nincs évszám, de valószínűleg 1957), és Ernest Thomas Greene, „West German City reconstruction: Two Case Studies," in Sociology Review 1 (1959): 237ff. 66. Herbert Jensen, „Neuaufbau der Innenstadt - eine Lebensfrage für die Stadt Kiel," Bourunáschou 40 (1950); Jensen, „Stadtplanung und Baupolitik der Stadt Kiel seit 1945," és Ernest Thomas Greene, Politics and geography in Postwar German City Planning (diss. Princetown University, 1958) 67. Roland Rainer, „Auferstehung einer zerstörten Stadt," in Oer Aufbau! (1952): 393. 68. HASK/ 5/ 673/ Hans Schwipperl, „Notizen zum Wiederaufbau Aachens," 12 May 1945. 69. Stadtarchiv Aachen (SAA) Verwaltungsbericht der Stadt Aachen zugleich Bericht über den bisherigen Wiederaufbau, 1 December 1944 to 31 December 1946 (Aachen, 1947), p. 34; Verwaltungsbericht der Stadt Aachen für das Jahr 1948 (Aachen, 1949), p. 27; and interview with Aachen's Verwaltungsdirektor Paul Müllejans, 1 July 1982.