A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
BETEMETVE - GOSZTONYI PÉTER A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza
hány ember tartózkodik a védelmére bízott épületcsoportban, és azt is, hogy ezideig - békében! - a pártbizottság munkatársait és az épületet éjjel-nappal három rendőr és egy pisztollyal rendelkező portás „biztosította" (Kik ellen?) Tompa Károly 1957-ben egyetlen egyszer nyilatkozhatott a Köztársaság téri csatáról. Ez a nyilatkozat, amelynek több részletét, későbbi kiegészítésekkel, napvilágra hozták, dokumentumértékű, és a mai napig a legmegbízhatóbb forrás arról, hogy mi is történt a forradalom alatt a Budapesti Pártbizottság épületében. Tompa Károllyal 1990-ben e sorok írójának is sikerült találkoznia. Néhány kérdésre választ kapott, másokra nem. Benyomásom az egykori AVH-s hadnagyról, aki 1971-ben karhatalmi őrnagyként (tehát eléggé alacsony ranggal) idő előtt - 42 éves korban - nyugdíjba került, nem volt kedvezőtlen. Tompa bizonyos mértékben maga is áldozata lett 1956-nak. A Köztársaság téri események emlékének vállát nyomó keresztjét láthatóan még 1990-ben is hordozta. A Szamuely Tibor laktanyából tehergépkocsival a Köztársaság térre küldött két szakasz karhatalmista nem szűkölködött fegyverben és lőszerben. Személyenként 60 darab puskalőszert, a géppisztolyokhoz egyenként két töltött tárat és egy láda könnygázgránátot vittek magukkal. 1 A későbbiekben a Honvédelmi Minisztérium politikai főcsoportfőnökségének közben1. Tompa Károly: A budapesti pártbizottság ellen intézett orvtámadás. In: Sólyom lózsef - Zele Ferenc: Harcban az ellenforradalommol, Budapest, 1957. 44. oldal. A továbbiokban Tompa 1.-nek idézve 2. Tompa I., i.m. 47. oldal 3. Tompa I., i.m. 48-49. okWak járására (itt az egykori illegális kommunista funkcionárius, Hazai Jenő vezérőrnagy munkálkodott) még 50 darab puskát, két láda kézigránátot és három láda lőszert kaptak. Október 27-én este új erősítés érkezett: „20-30 géppisztoly és egy láda lőszer, majd egy szombathelyi AVH-egység révén még egy golyószóró." Tompa Károly jelentése szerint a pártházban lévők 1956. október 29-én (egy nappal a végzetes csata előtt) hozzávetőleg 120 puskával és géppisztollyal, valamint elegendő lőszertartalék felett rendelkeztek. A többletfegyvereket Tompa a pártbizottság munkatársai között osztotta szét: köztük nem kevesen katonaviselt emberek voltak, értettek a fegyverhasználathoz. Október 25-e és 29-e között egy kisebb szovjet egység (három páncélos és egy páncélozott harcijármű) is állomásozott a téren, a székház előtt. A szovjet egység parancsnoka a Budapesten operáló szovjet Különleges Hadtest parancsnokságától kapta utasításait: a pártszékházat oly módon biztosította, hogy sem a páncélos parancsnoka, sem katonái nem mozdultak ki harcijárműikből. Kapcsolatfelvétel a pártházat biztosító AVH-egységgel így - érthetetlen okból - nem történt. (A szovjet Különleges Hadtest parancsnoksága már 1956 nyarán, központi parancsra, előkészületeket foganatosított egyes fontosabb budapesti állami- és pártobjektumok védelmére. Moszkvában valamiféle lázongástól tartottak a magyar fő4. Az egység parancsnoka egy V. N. Kutikov nevű százados volt. A budapesti újságíró, Salgó László totólía meg Moszkvában. A vele folytatott beszélgetésről A szuezi háromszög 1956. Szuez, Algír, Budapest dmö könyvében, Budapest 1986. a 213. oldalon szómolt be.
